Irodalmi Szemle, 2010
2010/7 - MÚLT ÉS EMLÉKEZET - Gyüre Lajos: Kassa és a Rákócziak (1619-1700)
22 Gyüre Lajos házba költözködvén, melyben azon idő óta a főkapitányok s parancsnokok lakának”... A Nagy Alom: az egyvallású város kialakítása végleg összeomlik. I. Rákóczi György, illetve a fiatalon elhunyt fia, Zsigmond halálával a fejedelmi székbe a család másodszülött fia, II.Rákóczi György kerül, kinek felesége, Báthory Zsófia, a Rákócziak után a leggazdagabb főnemesek egyike, és buzgó katolikus. II. Rákóczi György azonban nagyobb álmokat sző, mint Kassa, vagy az apja halálával megszűnt linzi béke felújítása. Anyja, Lorántffy Zsuzsanna Patakról tovább is szívén viseli a kassai eklézsia sorsát, templomépítési igyekezetében egyházi edények ajándékozásával segíti és pénzzel járul hozzá a Mészáros utcában épülő templom befejezéséhez, azonban fiáról ez nem mondható el. Nagyravágyó terveire, dicstelen uralkodására, a lengyel trón megszerzésére irányuló hadakozása teszi fel a koronát. Az 1742-es évben Kovács János által írt „A magyar krónikának rövideden lerajzolt sommájá”-ban ezt olvashatjuk a lengyel betörésről: ... „Lengyel Országban számos sereggel betsapa...Vala oly remenséggel hogy Lengyel Ország már az őveje volna, azért már gondolatiban is a Palatínusoknak tőrvényt szaba de imé társoitul el hagyattatott, maga marada, s az egész hada is tsak nem éhei meghala Innend a Lengyelektől kőmyül vétetett. ...Podoliumban hagyván a hadat,kevesed magával Marmarosban onnand Etsedben (a hol az ő hitvese Ferentz fiával mulata) el érke- zék...” „Ezen vakmerőségét Rákóczinak a Budai Bassa meg tronfolni kívánván ellene meg indula... Sokak el esése után a kemény hartzolásban maga Rákótzi négy sebbe esett, és midőn már annyira jutott, hogy tsak alig lehellen,a hartzbul ki vittetett, és Váradra hozattatott ahol is ezen vitéz de szerentsétlen Fejedelem meg hala”... Felesége, Báthory Zsófia még egy ideig férje és az „öreg fejedelemasszony” meghagyásából támogatja ugyan a kassai eklézsiát, de miután már senki sem áll útjában, a nagymúltú család, Erdély és Magyarország reménységét, a fiatal Rákóczi Ferencet visszatéríti a katolikus hitre, de fia, I. Rákóczi Ferencnek Zrínyi Ilonával való házassága, illetve a két fejedelemasszony közötti ellentét hatására Báthory Zsófia Munkács várába húzódva szinte remete életet él, míg a fiatalok inkább Patakot és Zboró várát kedvelik, a lakodalmukat is ott ülik. A város így hosszú ideig nem kerül kapcsolatba a Rákócziakkal, bár feltehető, hogy az ifjú Rákóczi feleségével Patakról Zboró felé haladva, útközben érinteniük kellett Kassát. Az első említés hosszú idő után - a Wesselényi összeesküvés kapcsán - az 1670-es évhez fűződik. Tutkó József, a város krónikása megjegyzi, hogy: ... „1670. Rákóczi elfogadván Zrínyi felszólítását, s pártfeleit február 22-ére Kassára összehívta. Éppen a leghevesebb beszédek tartattak itt a király és a német ministerek ellen, midőn Rothal gróf a gyülekezetbe lépe. Az elégületlenek eleinte tettetéshez folyamodtak, s a gróf kérdésére: hogyan mertek a király engedelme nélkül gyűlést tartani? Rákóczi azt felelte, hogy a hon bajainak orvoslásáról tanakodnak, arra pedig: mi végre gyűjtötték a fegyveres népet? Az lön a válasz, hogy a határszéleket háborgató török ellen fogtak fegyvert. De midőn Rothal intené őket, térnének tüstént békével haza, hirtelen felzajlott az indulatok vihara, és szitkok szórattak a németek ellen. Rothal eltávozta után pedig elhatározták, hogy haladék nélkül fegyvert ragadjanak...
