Irodalmi Szemle, 2010
2010/7 - TANULMÁNY - Németh Zoltán: „Péterek” nemzedéke (A posztmodern prózafordulat értelmezéséhez)
12 Németh Zoltán könyvévé 1 együtt a magyar posztmodem irodalom két „Bibliája”, amelyek ráadásul ugyanabban az évben jelentek meg. A magyar irodalomkritikában létezik több olyan vélemény is, amely ezért nem a hetvenes évek végétől, hanem éppen 1986-tól eredezteti a posztmodem prózafordulatot. A Bevezetés a szépirodalomba olyan válogatás, összegyűjtött kötet, főmű, amely Esterházy Péter hetvenes és nyolcvanas években írt, esetleg kötetben is kiadott alkotásait tartalmazza. Szerepel benne többek között A próza iszkolása, a Függő (1981), a Daisy, a Kis Magyar pornográfia (1984), a Fuharosok (1983), a Mily dicső a hazáért halni és A szív segédigéi (1985) című elbeszélések, illetve regények. A kötet egyik elhíresült része all. oldal, itt található annak a papírlapnak a másolata, amelyre 1982-ben, Ottlik Géza születésnapjára, egyfajta szakrális gesztusként Esterházy kézírással lemásolta az Iskola a határon című regényt. A Függő című kisregény egyetlen mondat, amely címén keresztül felidézheti az elbeszélői szituációt, azaz a szabad függő beszédet, az egyes szám harmadik személyü elbeszélőmódot. A női ékszeren keresztül utalhat a beszélő, K. által a mü elején megszólított feleségére, akinek elmeséli egy régmúlt nyár történetét, de értelmezhető az eredeti szöveg felfüggesztéseként is. A Függő ugyanis szinte a végsőkig játszik el a posztmodem intertextualitással: jelöletlen idézetek, vendégszövegek, ironikus célzások, allúziók százai uralják a szöveget, ráadásul a könyv első kiadásában ezek az átvett, szövegbe épített szavak, sorok feloldatlanul szerepeltek, míg a Bevezetés a szépirodalomba című szövegegyüttesben a szerző a margón az utalások nagy részének eredeti lelőhelyét is feltüntette. Mindez a posztmodern „every text is intertext” tapasztalatának legradikálisabb közvetítéseként is olvasható. A történet az első gimnáziumi szerelem, a szüzesség, az ártatlanság elvesztése körül forog, miközben K. (Kosztolányi) és Csáth, valamint Drahosch Ildikó (Mészöly Miklós írásainak szereplője), Csicsi (Végei László Makrójának főszereplője) tág szövegkontextust hoz létre. Az elbeszélőszituáció meglehetősen bonyolult: a regény elbeszélő énje azt meséli el, amit K. elmesélt a feleségének, majd pedig az „elbeszélő én”-nek. Ez a két dialógus kétszeres keretbe helyezi az elbeszélést, amely az idézetek játékával több áttételen keresztül hoz létre bonyolult kommunikációs szituációt. A Fuharosok a szexualitás bonyolult nyelvi megjelenítését a szexus ellentétpárjainak fellazításával éri el: ártatlanság - erőszak, elnyomás - alávetettség, erő - igazság összeegyeztethetetlensége és egyúttal összekeveredése által. A Kis Magyar Pornográfia az anekdota, vicc, sztori, szentencia, illetve a rövidtörténet más műfajainak sokoldalú felhasználása révén játszik el a fragmentált próza lehetőségeivel. A szív segédigéi gyászmunka: témája az anya halála és annak feldolgozása. Szabó Gábor értelmezésében A szív segédigéiben „a szöveg mauzóleummá” válik „abban az értelemben is, hogy az emlékezés foszlányainak megragadásán keresztül sikertelenül próbálja meg jelenvalóvá tenni a múltat, rögzíteni a tünékeny időt, ellenszegülni az elmúlás, a felejtés mindent elsöprő erejének.”9 A mily dicső a hazáért
