Irodalmi Szemle, 2010
2010/6 - MÚLT ÉS EMLÉKEZET - Kovács Győző: „Ki lesz az elnök?”
„Ki lesz az elnök?” 43 A választások után pedig szóbeli üzenetet küldött a magyar pártoknak. Az Esti Újság így tudósít a fejleményekről: „Az elnökválasztás lezajlása után a délutáni órákban Beneš elnök személyi titkára telefonon kereste a magyar ellenzéki pártok parlamenti klubját és Beneš elnök nevében a következő üzenetet adta át: „Beneš köztársasági elnök úr köszöni a magyarok lovagiasságát, őszinteségét és egyenes magatartását, melyet a választások előtt és a választások során tanúsítottak.” Mint ismeretes, Benešt választották elnökké. Végül is Madaryk kívánsága és óhaja megvalósult. „A választás egy menetben zajlott le: Beneš dr. 340 szavazat, Nemec 26 szavazat, üres 76 szavazat.”Az Esti Újság prágai szerkesztője felkereste Rückl dr. pápai kamarást, aki nyilatkozott az elnökválasztásról, valamint Beneš és a magyarság viszonyáról. Örömmel nyugtázta a megnyilvánuló nemzeti egységet. Különös hangsúlyt adott Rückl dr. annak a véleményének, miszerint „a szlovensz- kói magyarság Benešben őszinte barátot szerzett, aki teljes megértéssel fogja kezelni a kisebbségek jogos követeléseit... Beneš elnök úr mindig állja ígéretét...” Hozzátette: „1935. december 18-ika új érát jelent. De ez csak a kezdet. Nem vég, nem is szabad, hogy vége legyen...” Az „elnökválasztásról és a csehszlovákiai magyarság politikai helyzetéről” nyilatkozott az Esti Újságnak Szüllő Géza is. A magyarság „egy percig sem lépett a passzivitás álláspontjára... vagyis a magyarság nem vonult duzzogva félre... Nem tagadta az állam létét...” Tudatában van az állammal szembeni kötelességének... Azt is elmondotta: A „köztársaság fennállása óta most történt meg először, hogy a magyarságot, mint tényezőt ennek az államnak legképzettebb és legkiválóbb politikusa, a külügyminiszter érdemesítette arra, hogy nagy hivatásának gyakorlása előtt megtudja hivatalosan is, mi a mi álláspontunk...” A történelem további alakulásáról akkor, természetesen, nem írhattak. De arról igen, hogy miként nyilatkozott Beneš 1934 áprilisában, az ún. „húsvéti üzenetében”. Ekként szólt a nyilatkozat, melyet közölt a Prágai Magyar Hírlap és Az Oslakó: „A többségi csehszlovák nemzetben megvan a határozott akarat, hogy megadja a magyar kisebbségnek a számára megfelelő valamennyi feltételt ama kultúrjavai megtartására, amelyeket az ezeréves fejlődés folyamán a magyar nemzet a Duna-medencében alkotott, valamint kultúrájának államunk talaján való sajátos kifejezésére. E politika gyakorlati előfeltétele az, hogy a magyar kisebbség kultúrájának és nemzetiségének respektálásért az állam respektálásával adjon ellenszolgáltatást, hogy a köztársasággal szemben megőrzi lojalitását. A magyar kisebbségnek juttat előnyöket azzal, hogy lehetővé teszi számára, hogy teljes terjedelmükben használja ki az összes pozitív lehetőségeket, amelyeket a Csehszlovák Köztársaság lakosságának a demokrácia nyújt... azáltal is, hogy a két szomszédos nemzet és állam között politikai, de különösen kulturális hidakat épít ki...” Kovács Győző
