Irodalmi Szemle, 2010
2010/6 - DUBA GYULA KÖSZÖNTÉSE - Tőzsér Árpád: Duba Gyula 80 éves, A mítoszról
Duba Gyula köszöntése 31 Duba Gyula 80 éves Hektor Nesztorhoz intézett szavaival akartam kezdeni a köszöntőmet: „Hadd karollak át jó öreg legenda, ki oly rég jársz kéz-kézben az idővel”, de aztán rájöttem, hogy az én hetven-egynéhány évemhez már semmiképpen sem illenek a fiatal, erőtől duzzadó Hektor szavai Maradok hát a bevált és tévedhetetlen sztereotípiánál: Isten éltessen erőben, egészségben, s alkotóerőid teljében még sokáig, kedves barátom! S mikor a „kedves barátom ’’-hoz érek, eszembe jut egy negyed századdal korábbi köszöntőm. Akkor (1985 körül) az Örvénylő idő című, nekem igen-igen tetsző regény szerzőjét köszöntöttem így: „Egyre kevesebb az ember, akinek azt mondhatom: barátom!” Most, 2010-ben újraolvasom az egykori szövegemet, s őszinte örömmel tölt el, hogy a régi köszöntőmet ma, a sok évtizedes Duba-életmű ismeretében is érvényesnek találom. S annak külön is örülök persze, hogy még 80 éves korában is köszönthetem az írót, hogy a nesztor köszöntheti a nála is nesztorabb Mestert. (tőzsér) TÖZSÉR ÁRPÁD A mítoszról (Részletek) Duba Gyulának Kedves Barátom, egyre kevesebb az ember, akinek azt mondhatom: barátom. Valami szükül köröttünk. Talán a nyelv artériái meszesednek, s agyunk tátongó pitvaraiba a tegnapi jelentést ma már csak hiányosan közvetítik. Reménytelenül állunk valami sötéten hömpölygő folyam két partján: nem értjük egymást. A szavak sajkái üresen bukdácsolnak parttól partig. De valóban olyan egyént, erkölcsöt, értelmet formáló anyag a nyelv matricája? Valóban elég lenne az állítmányok és jelzők elektronjait tisztára csiszolni,
