Irodalmi Szemle, 2010
2010/5 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Hogya György: Tévelygéseim (3)
Tévelygéseim (3) 87 ősi, egyetemes gondolatiság, s amely mögött a maga szép szomorúságában és megközelíthetetlen magányosságában is elképzelhető: az ember... „A költő mélyebb lénye szerinte őszinte...” Tudod, hisz ismersz, mindezeknek a gondolatoknak, amelyeket magaménak vallók, semmi közük azokhoz a tettekhez, amelyekkel politikusi, vallási, erkölcsi ütköztetések alkalmával kapcsolatba kerültem. Egyszerűen: feci quod potui /megtettem, amit megtehettem. írtam és írok. Az írás nélkül levélfosztott ág vagyok csupán, amely a sok harangzúgás hallatára sem hiszi el, hogy ő is az életnek nevezett káprázat része.... ***** Közben a „vonatom” befutott Pozsonyba. Kinézve és bámulva az ablakon, - és semmit sem látva, még mindig azon töprengtem: Miképp fejlődhettem azzá, ami már voltam? j|e ^5 5|í 5|e Sfc Tudod, kedves barátom, egyre inkább érzem, mindez mennyire megterhelő és ugyanakkor értelmetlen is...
