Irodalmi Szemle, 2010
2010/5 - Alabán Ferenc: A realista író palóc és szlovák kontextusai (Mikszáth Kálmán halálának 100. évfordulójára)
6 Alabán Ferenc ’ С ” - ^ vv< , • 4 ’ “* A realista író palóc és szlovák kontextusai (Mikszáth Kálmán halálának 100. évfordulójára) AZ ÍRÓ ÉS A MEGHATÁROZÓ PALÓC TÁJ Arról, hogy az irodalomnak mint tájnak a folklór, a népköltészet az igazi és hiteles forrása, már sokat olvashattunk az irodalomtudományban. És arról is sokat hallottunk már, hogy a nyelv a tájnak (a valóságos és az „irodalmi” tájnak) fontos és egyben meghatározó tartozéka. Szélesebb horizontra tekintve: amint a világirodalomban egy-egy nemzeti irodalom jelent új művészileg megformált adalékokat az emberről, úgy a magyar irodalomban általában egy felfedezett táj, új tájnyelv, és az azt képviselő alkotó és irodalmi hőstípus jelenti/jelentette az új látást és az új művészi megformálást. Ehhez Tőzsér Árpád konkrét látleletét tehetjük hozzá, melyet fiatal íróbarátaihoz címzett még 1974-ben: „Móricz Zsigmond az Alföld emberét, Tersánszky Józsi Jenő a »piaci polgárt«, Tamási Áron az elpusztíthatatlan székelyt fedezte fel irodalmunk számára; s hogy Mikszáth Kálmán tulajdonképpen az első »szlovákiai magyar író«, mert a palóc föld, a palóc népköltészet, egyszóval a »palóc ember« (ha sokban leegyszerűsítve is) Mikszáth révén lett a gondolkodásunkban fogalommá.”1 Mikszáth Kálmán szlovákiai íróként való idézőjeles emlegetése utalás azokra a nézetekre, amelyek azt állították, hogy a kisebbségi irodalom hagyományai, kezdetei a középkori kódexektől és szövegektől (Halotti beszéd), ill. a reneszánsz Balassi Bálinttól számíthatók. A születési és a működési hely alapján ennek a felfogásnak a hirdetői a szlovákiai magyar irodalom hagyományának tekintették Szenei Molnár Albertet, Jókai Mórt, Madách Imrét, Mikszáth Kálmánt és másokat, akik tuladonképpen az egyetemes magyar nemzeti irodalom történetébe épültek be, s ennélfogva történelmietlenül és indokolatlanul lettek kisajátítva bizonyos koncepciók érdekében.2 Megjegyzendő: szlovákiai magyar irodalom- történészek, kritikusok és a szellemi élet képviselői az említett besorolással és a kontinuitás ilyen vagy hasonló interpretálásával soha sem értettek egyet. Mikszáth Kálmán tehát nem volt, mert nem lehetett soha szlovákiai magyar író, mint ahogy az 1918 előtt a mai szlovákiai tájakon élő magyar költő, író — elsősorban az ismert történelmi-társadalmi okoknál fogva — sem lehetett kisebbségi magyar alkotó. A Mikszáth Kálmán müveiből kisugárzó palóc sajátosság fogalommá való emelkedése elsősorban az író alapélményének hiteles és eredeti, mások által még
