Irodalmi Szemle, 2010
2010/4 - TANULMÁNY - Jakab István: A jelzős szerkezetek összevonásának törvényszerűségei
50 Jakab István (én) használom 1s a kerékpárját a szomszédnak Az odaérthető jelzett szó elhagyása után a mondat (A szomszédét használom) sémája ez lesz: (én) -> <r használom a szomszédét Konkrét változások: A volt birtokos jelző egy szinttel feljebb került, de szomszédét formában. A szomszéd szó ugyanis a -nak (birtokos jelzői viszonyrag) nélküli alakjához felvette az -é birtokjelet, amely a kihagyott birtokszó (kerékpárja) jelentését toldotta hozzá a volt birtokos jelzőéhez. A birtokjel után felvette a volt alaptag viszonyragját, a -t tárgyragot, és átvette a volt alaptagnak a mondattani (tárgyi) szerepét is. Általánosítható szabály: Ha a birtokos jelzős szerkezet alaptagját odaértés miatt kihagyjuk a mondatból, a volt birtokos jelzői tag (determináns) átveszi az egész jelzős szerkezet jelentését oly módon, hogy -пак, -nek viszonyrag nélküli alakjához -é (több birtok esetén -éi) birtokjelet vesz fel a kihagyott birtokszó (birtokos személyjeles alaptag) jelentésére utaló toldalékként, és e jellel (jelegyüttessel) ellátott alakjához felveszi a volt alaptag viszonyragját, s átveszi mondatrészi szerepét is (szófajváltás itt nem történik, mert a birtokos jelző és a jelzett szava is főnév). Az itt látott és tapasztalt vázlatos vizsgálatok is kétségbevonhatatlanul bizonyítják, hogy az összevonás során keletkezett változás komplex, több szempontú vizsgálatot igényel. Nem elég csupán egy szempontból nézve magyarázni a lényegét. Sem a szokásos jelentéstani magyarázat (jelentéstapadás) nem ad valóságos képet róla, sem a szintén gyakori alaktani-mondattani, vagyis az, hogy az egykori alaptagtól átvett viszonyrag alapján mutassunk rá az új alakulás mondattani szerepére. Egykori vizsgálataim eredményeit kedvezően fogadták annak idején a magyar- országi nyelvészek is: azonnali közlési lehetőséget biztosítottak erről szóló cikkemnek a Magyar Nyelvőrben 1972-ben. Csak az a sajnálatos, hogy a magyar nyelvtankönyvekbe — legalábbis tudomásom szerint - máig sem került be ennek a vizsgálatnak az eredménye. Adja Isten, hogy Önök még találkozhassanak ott vele! Ezek az eredmények azonban további lépésekre ösztönöztek engem: világossá tették, hogy leíró nyelvtanunk bizonyos régebbi megállapításait felül kell vizsgálni. Elérkezettnek láttam az időt annak bizonyítására is, hogy az ún. értelmező jelző valójában nem jelző, sőt nem is alárendelt, hanem mellérendelt szószerkezettag, vagyis a magyarázó szószerkezettagoknak a nyelvtanból szándékosan ki-
