Irodalmi Szemle, 2010
2010/4 - TANULMÁNY - Jakab István: A jelzős szerkezetek összevonásának törvényszerűségei
A jelzős szerkezetek összevonásának törvényszerűségei 49 csak akkor érthetjük meg igazán, ha szószerkezeti helyzetből kiindulva s egyidejűleg vizsgáljuk jelentéstani, szófajtani, alaktani és mondattani szempontból a végbemenő változást. Az első példamondatunkat (Piros almát ettem) így bonthatjuk szószerkezettagokra: (én) ettem 1s almát piros A jelzős szerkezet odaérthető jelzett szavának elhagyása után (Pirosat ettem) a szószerkezeti sémát így írhatjuk fel: (én) 4r ettem pirosat A második példamondat (Három személyre terített) szószerkezeti sémája: (ő) -> <- terített személyre (határozó) Is három (határozó) A jelzős szerkezet odaérthető jelzett szavának elhagyása után {Háromra terített) a séma: (ő) terített t háromra Konkrét változások: Az első mondatban a volt minőségjelző (piros) egy szinttel feljebb került pirosat formában, vagyis alkalmi főnévi szóként -t tárgyraggal kiegészülve átvette az alaptag tárgyi szerepét. A második mondatban a volt mennyiségjelző (három) egy szinttel feljebb került háromra alakban, azaz alkalmi főnévként határozóraggal kiegészülve átvette az alaptag határozói szerepét. Általánosítható szabály: Ha a minőség- vagy mennyiségjelzős szószerkezet alaptagját odaértés miatt kihagyjuk a mondatból, a volt jelzői tag (determináns) alkalmilag átveszi az egész jelzős szószerkezet jelentését, a volt alaptag szófaji értékét, toldalékait és mondatrészi szerepét. A birtokos jelzős szerkezet összevonása némileg eltér az előbbi szerkezetekétől. A szomszédnak a kerékpárját használom mondat szószerkezeti sémája:
