Irodalmi Szemle, 2010
2010/1 - TÓTH ELEMÉR 70 ÉVES - Alabán Ferenc: Az értékek perspektívája (1) (tanulmány)
34 Alabán Ferenc Az értékek perspektívája (1) (Szempontok a közép-európai régió integrációjának és változó irodalmi kommunikációjának értelmezéséhez ) A közép-európai irodalmi integrációs törekvések alapja A közép-európai régió integrációjának, illetve a vele járó egész térség regiona- lizációjának egyik legfontosabb hatóereje a kultúra, amely a nemzeti identitás meghatározó eleme és a rendszeres érintkezés és együttműködés területe, hordozója. A kultúra szerteágazó és sokszínű lehetőségein belül elsősorban az irodalomnak van a legnagyobb kisugárzó szerepe a nemzeti önazonosság és a művészi, nyelvi értékközvetítés színterén. Ebből adódóan egy szélesebb körben a régió nemzeti irodalmainak, egy szűkebb körben pedig (a nemzeti irodalmak keretén és szintjén belül) a kisebbségi irodalmaknak szükséges egy olyan stratégiai értékű programot választaniuk és létrehozniuk, amely hatékonyan és egyben hitelesen segíti elő az integrációs szintek megvalósítását. A közép-európai régió fogalma az irodalomban és a történelemben, pontosabban az összehasonlító irodalomtudományban, a nemzeti irodalmak és a világirodalom között található irodalomközi együtteseinek a megnevezése. A történelemtudományban az azonos vagy hasonló fejlődési típusba sorolható népek és nemzetek gyűjtőfogalma, egy nagyvonalakban geográfiailag is meghatározható területen. A közép-európai idea és a hozzátapadó gondolati-emotív töltet (Zentral-Europa, Mittel-Europa...) elsősorban tehát irodalmi és szellemi fogantatású volt és nem politikai kezdeményezésre jött létre, bár áttételekkel a napi politikában is megjelent. A politika valójában - az említett szellemi genezisnél fogva - sohasem tudott a maga számára elfogadható indokokat és érveket kovácsolni a kultúra által felszínre hozott mozzanatokból és motívumokból, holott e régió művelődési és szellemi kapcsolatainak következetes kiépítése mindenekelőtt politikai rendezést igényelt volna. Ezáltal teremtődhetett volna meg a szellemi környezet intézményesített hálózata, amelyben a közép-európai térség hat és működik. A politikai realitások e vonatkozásban, beleértve az állami és kormánykezdeményezéseket is, mindig elmaradtak a szellemtől, s ennélfogva a középeurópaiság sose kapta meg a politika támogatását. így szinte tünetszerüvé vált, hogy a Közép-Európa-problémát ismételten a kultúra, a tudomány és a szépirodalom különböző műfajai vetették fel és időszerüsítették
