Irodalmi Szemle, 2010
2010/4 - A forradalmakról és a lélekről... (Szemet Edit beszélgetése Tőzsér Árpáddal.)
A forradalmakról és a lélekről... rossz utánzata volt e Isteni Színjátéknak, vaudeville, amelyben Ceau§escu játszotta XVI. Lajost, s egy analfabéta némber Mária Antóniát. Vaudeville-jük viszont, mi tagadás, döbbenetes volt, a tévé világot jelentő üvegszemének köszönhetően az egész világ számára volt egyszerre ripacsjáték s véres dráma. - De a szellemnek, a léleknek nem sok köze volt hozzá, mint ahogy lélekben az egyéb 1989-es forradalmak is szűkölködtek. Színpadjaikon csak sokaság volt, a lélek felé vezető úton már a hanemig sem jutottak el. A tankok, őskori szörnyek, a szokatlan környezetben, óriás tagjaikkal nem tudtak mit kezdeni, s elvonultak; a magukra maradt ellenfelek pedig a tüntetések tömegjelenetei s Ceau§escuék lélektelen lemészárlása után tanácstalanul néztek egymásra. A történelem rugói elfáradtak, a felhúzott bábok hada leállt - Meg kell mondanom, a szememet e látványos darab fölöttébb szórakoztatta, de a lelkem, a lelkem, az érintetlen maradt tőle. S a tanulság? Aki három átélt forradalomban sem épített leikéből hidrogénbomba- és társadlombiztos bunkert, az magára vessen. Rám meg az vessen követ, aki még mindig követ, s az isten, a hős, s az ember eszméjének követe, s nem a magáé. * Köszönöm szépen a beszélgetést! Az interjú elhangzott a Szlovák Rádió magyar adásában, 2010. március 15-én
