Irodalmi Szemle, 2010

2010/3 - TANULMÁNY - L'udovít Šrámek: Az ejtőernyős férfi (novella) (Szerdahelyi József fordítása)

Az ejtőernyős férfi 65 munkával keresi tanulmányaira a pénzt nagynénjének ebben a külvárosi kocs­májában, nem segített más irányba terelni a gondolatait. Ült, iddogált. Tegnap ismét eredménytelen kísérletet tett a békülésre a feleségével, aki ott­hagyta, elment a házból a kutyával együtt azt követően, hogy ő az utóbbi öt évben már harmadszor veszítette el a munkahelyét.- Láttál már nagyobb tökfilkót, mint te vagy? Azt, hogy valamiféle összevonás folytán a munkahelyedet megszüntették, azt megértem. Hogy téged, két főiskolai diplomával rendelkező embert, kidobtak a második munkahelyedről át­szervezések miatt, képes vagyok lenyelni. Nem volt ott protekciód és hatalomhoz azok a mindenre kapható ficsúrok jutottak, akiket egy korumpálódott politikai ban­da futtat. De hogy szó szerint kidobatod magadat egy reklámügynökségtől, ahova én jutattalak be, protekcióval, ismeretség útján, merthogy az én egykori iskolatár­sam ott a főnök, azt már nem tudom megérteni, azt már nem lehet megérteni, az már a gyámoltalanság és a tehetetlenség teteje - mondta a felesége, a végén már csak­nem hebegve. Csak akkor higgadt le, amikor ő az anyósa lakásának előszobájában, ahol ez a monológ lezajlott, fokozatosan már csaknem az ajtóig hátrált.- Tehetséges ember vagy, csak nem tudod eladni magad. Tégy ezzel valamit. Mert ez így tovább nem megy! - fejezte be az asszony határozottan. Ő erre sarkon fordult és köszönés nélkül távozott - a legközelebbi kocsmá­ba. Képtelen volt ugyanis az asszonyának már negyedízben elmagyarázni, hogy mindez egészen másképp történt. Feleségét a maga igazáról egykori iskolatársa, az ügynökség tulajdonosainak a mitugrásza győzte meg, amely vélt igazságban az ő kreativitásról, szociális érzékenységről és ismereteinek kihasználásáról volt szó, csakhogy a valóságban mindez egészen másképp nyilvánult meg. Asszonya nem tudta megérteni, hogy a cégtulajdonosok egyikének kívánságára kellett távoznia, merthogy mindjárt a belépését követő harmadik napon felhívta a figyelmet a mun­kaértekezleten, ott, mindenki előtt az egyik reklámszöveg két sorában található há­rom nyelvtani hibára, amely fontos, nem mindennapi megrendeléssel járó szöveget történetesen az ügynökség társtulajdonosa jegyzett szerzőként, amit ő nem sejthe­tett, és nem is mondta neki ezt senki. Közben persze a többiek mindnyájan hallgat­tak, mint a sír.- Végtére is nem leszek olyan bolond, hogy két kirúgás után éppen azzal kockáztassam meg a harmadikat, hogy nyilvánosan megszégyenítsem azt, akinek a betevőmet köszönhetem. Én egyszerűen azt akartam, hogy az ügynökségünkből olyan tiszta munka kerüljön ki, amiért nem kell égni a pofánknak. Én tényleg azt gondoltam, hogy azokon a hibákon egyszerűen mindenki átsiklott! - Valójában nem is tudta volna már asszonyának ezt ki tudja hányadszor elmondani. Képtelen volt rá, hogy ott, az anyósa lakásának ajtajában még egyszer elismételje, hogy is volt az valójában a próbaidőszak egész három hónapja alatt. A vele való közvetlen kapcso­latok kerülgetésével, a látszatfeladatokkal és látszatmunkákkal, melyekből eleve

Next

/
Thumbnails
Contents