Irodalmi Szemle, 2010
2010/3 - KÖSZÖNTJÜK A 80 ÉVES CSOÓRI SÁNDOR KOSSUTH-DÍJAS KÖLTŐT - Hogya György: Tévelygéseim (1) (Napló helyett)
Tévelygéseim (1) 41 dad) egy példányát, s a Bodleian Könyvtárban helyezték el, ahol állítólag aranyláncon tartották! — tehát ugyanez a véletlen elvezethet sokkal, de sokkal mélyebbre. Tudat alatt Zarathusztra szellemét, pontosabban a hozzá vezető utat sejtem és érzem. Du Perron történetére rátalálva ugyanazt a magával ragadó örvényt, azt a leküzdhetetlen erőt érzem, amely megvétette velem Nietzsche könyvét! sfc :jc ý: Ma már tudom, hogy a Vendidad a zoroasztriánus kánonnak egyik része csupán, s abban az olvasatában, ahogyan du Perron megfejtette, pusztán az újperzsa szöveg interlineáris fordítása, mégis csodálatos elképzelés látni ezt az ifjút, aki elindul Indiába, hogy megszerezze azt a tudást, amellyel lefordíthatja nemcsak a Ven- didadot, hanem az egész zoroasztriánus kánont is. Emberfelettinek tűnő vállalkozás. Azzal áltatom magam, hogy ezt a fénycsóvát követve talán az első prófétáig jutok, s a fény és árnyék, a jó és rossz első kinyilatkozójának, Zarathusztrának fénykörébe érve pedig talán megvilágosodik előttem „kortársa”, Buddha életének és vissza- vonultságának komor méltósága is. „Ott ültem és vártam, a semmire éppen, Túl a jón s a rosszon, elnéztem a fényben Árnyban és játékban, a délben elveszve A tóban, percek, órák céltalan teltek le S akkor, barátném, kettélett az egy S Zarathusztra maga megjelent. ” Igen, Zarathusztra megjelent, de ki volt a kettévált egy másik fele? [Érdekes eljátszani a gondolattal, hogy ugyanabban az időben (i.e. VII—VI.század) két erős egyéniség is megjelent; Zarathusztra és Buddha. Mindketten hasonló élet- utat jártak be, élvezték az életet, önmegtartóztatást gyakoroltak, megvilágosodtak, és azon túl, hogy nem abszolutizálták tanaikat, az emberre bízták a szabad választás jogát. Talán nem is véletlen, hogy a zoroasztriánus párszik is Indiába „tértek meg”; (Gudzsarát államban hozták létre a párszik, azaz a menekült perzsák birodalmát.)]
