Irodalmi Szemle, 2010
2010/3 - KÖSZÖNTJÜK A 80 ÉVES CSOÓRI SÁNDOR KOSSUTH-DÍJAS KÖLTŐT - Csoóri Sándor: Hogy mi a költészet, nem tudom 10 Jánossy Lajos: Csoóri Sándor 80
Csóri Sándor 80 éves 9 Csoóri Sándor 80 Csoóri művészi és politikai pályája voltaképp elválaszthatatlan egymástól. Pontosan látszik ez úgy a ’89-es rendszerváltozáskor, ahogyan azóta is. — Köszöntjük születésnapján a 80 éves költőt! Amikor egy ízben Csoóri verseit angolul megpillantottam, nemcsak a közhelyszámba menő, reménytelen érzés futott át rajtam, hogy a versek, ezen belül a magyarok, fordíthatatlanok, másképpen: visszaadhatatlanok, hanem a kérdés is, hogy Csoóri művészete maga nem került-e abba a helyzetbe, amelyben a magyarról magyarra fordítás nehézsége felmerül. A villámléptű gondolat azonban nem a korszerűtlenség elmarasztaló akcentusával szólalt meg (korszerűség vs. korszerűtlenség op- pozíciója, ha korábbról nem, hát Nietzsche óta csöppet sem egyértelmű), hanem a kultúra, azon belül a költészet tudásformáinak és emlékezetpoétikájának veszen- dősége, a tektonikus mozgások ereje rázott meg, amely a súlyosnak és elpusztíthatat- lannak látszó, masszív tömböket is képes meggyümi, a mélyrétegekbe tördelni. De mindenekelőtt a tények, amelyek itt azért fontosak, mert történelmi tablóként, egy kor krónikájaként is olvashatók: Csoóri Sándor Zámolyon született 1930. február 3-án földműves családban. Elemi iskoláit itt végezte. 1942-ben a népi írók által kezdeményezett Országos Falusi Tehetségkutató Intézet segítségével Pápára került középiskolába. 1950-ben a Református Kollégiumban érettségizett. 1950-ben a pápai Néplap munkatársa, majd a Veszprém megyei Népújságé. 1951— 52-ben Budapesten az Egyetemi Orosz Intézetben orosz-történelem-marxizmus és műfordítás szakon tanult. Tanulmányait háromnegyed év múlva betegsége miatt félbehagyta, tüdőszanatóriumba került. 1953-54-ben az Irodalmi Újságnál, 1954-ben a Szabad Ifjúságnál dolgozik. 1955-56-ban az Új Hang versrovatának szerkesztője. 1957-58-ban tisztviselő a Lakatosipari Vállalatnál. 1958-tól szabadfoglalkozású iró 1968-ig, 1968-tól 1988- ig a MAFILM dramaturgja. A szellemi és politikai ellenzék egyik vezetője, a monori (1985) és a lakitelki tanácskozás (1987) előkészítője. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja. 1988-tól 1992-ig a kéthetenként megjelenő Hitel című irodalmi és társadalmi folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke. 1990-ben megkapja a Kossuth-díjat, 1997-ben Sára Sándorral és Kosa Ferenccel Magyar Örökség Díjat kap a Tízezer nap című filmért. 1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke. Csoóri távolról jött, de nem feltétlenül és kizárólag szociológiai értelemben; mögötte határtalan övezet húzódik, amelyet a magyar parasztság világaként lehet leírni, és amelyre a huszadik századi magyar irodalom egyik rendkívüli fontosságú vonulatának, az úgynevezett népi szárnynak a történelmi, a kulturális és az etikai önazonossága alapozódott. Az ország egy bizonyos rétegét, annak életvilágát érték- megőrző kultúraként egyben látó szemléletről beszélhetünk. Hagyományról. Olyan
