Irodalmi Szemle, 2010

2010/2 - TANULMÁNY - Polgár Anikó: A Lévai Névtelen... Az Ovidius-fordítás fordítástörténeti jelentősége (tanulmány)

74

Polgár Anikó

például nem ilyen alárendelt viszonyról, hanem a célszöveg és a forrásszöveg szerzőjének lelki rokonságáról beszélhetünk). Hasonló a helyzet a domesztikációval is: ennek ugyan stabil jegye a versforma „magyarítása”, ám az adott versforma kiválasztása mindig az adott kor költészetesztétikájához igazodik. Verstani szempontból a reneszánsz és barokk felfogásban még nem mutatkoznak különbségek (a Lévai Névtelen széphistóriája csakúgy, mint Gyöngyösi müvei, négyes rimű ritmikus strófákban íródott), e tekintetben a felvilágosodás korai szakasza hoz majd változást.

JEGYZETEK

Az itt közölt tanulmány a nyitrai Konstantin Egyetem 1/4744/07-es számú kutatói projektjének keretén belül készült (VEGA 1/4744/07: Maďarská literatúra v kontexte viacjazyčnosti Strednej Európy.

1 A Kőrizs Imre által szerkesztett Régi magyar műfordítások című kötet (Budapest, Uniko- mis, 2001) 1900-ig tartalmaz fordításokat.

2 Régi Magyar Költők Tára, XVI. század, 8. kötet, MTA Irodalomtörténeti Bizottsága, Budapest 1930, 135-168.

3 GYÖNGYÖSI István, Csalárd Cupido, Proserpina elragadtatása, Cuma városában építtetett Dédalus temploma, Heroida-fordítások, kiad. Jankovics József és Nyerges Judit, Budapest, Balassi, 2003, 219-254.

4 OVIDÉ Heroides, text établi par Henri Bomecque et traduit par Marcel Prévost, Paris, Les Belles Lettres, 1991, 100-123.

5 Az argumentumok mellett, ahogy Király György kimutatta, a Lévai Névtelen forrásai között tarthatjuk számon Guido de Columna Trója-regényét, a krétai Dictys müvét és az Aeneis II. énekét. Vö. KIRÁLY György, A trójai háború régi irodalmunkban, ItK 27 (1917), 1-23, 129-150. (A Lévai Névtelenről: 130-132.)

6 KIRÁLY György, i.m. 130.

7 Uo. 15.

8 A témáról bővebben: POLGÁR Anikó, Gyöngyösi István heroida-fordításai = Papírga-lus- ka. Tanulmányok a görög és latin klasszikusok fordításáról, szerk. Hajdú Péter és Polgár Anikó, Budapest, Balassi, 2006, 113-144.

9 Penelope Ulyssesnek, 49-52. versszak.

10 Lévai Névtelen, 5. sor.

11 Eurialusnac és Lucretianac szép históriája, Kolozsvár, 1592. facsimile kiadás: Balassi Kiadó, 2004.

12 A kifejezést Tamai Andor a középkori fordítások egyik típusával kapcsolatban használja, vö. T. A. ,,A magyar nyelvet írni kezdik". Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon, Budapest, Akadémiai, 1984, 275-280.

13 OVIDIUS, XVI. heroida, 199. sor.

14 OVIDIUS, XVI. heroida, 265-268. sor.

15 OVIDIUS, XVI. heroida, 329-330. sor.

16 OVIDIUS, XVI. heroida, 343-350. sor.

17 OVIDIUS, XVII. heroida, 53-65. sor.

18 „Csak egyedül fekszel az özvegy szobában, / Hosszas éjtszakának lévén unalmában, / Magam fekszem én is özvegy nyoszolyában, / Amelynek kő tetszik lenni párnájában.” (Gyöngyösi: Paris Helénának, 125. versszak).