Irodalmi Szemle, 2010
2010/2 - Jaroslav Vrchlický: Dal (vers) Pereszlényi Sándor fordítása
36 íaroslav Vrchlický Dal Ki tudja majdan hol talállak, gyöngéd kezecskék, hófehérek, melyek hőn vágyott ölelését gátolták félénk, kamasz évek! Hol látlak viszont, édes ajkak, ha fellángol a meggy rubinja, és száll a sóhaj: „Hol az álmok?”, s nem lesz lelkemnek álom-írja! Ki hallja, keblek, hogy pihegtek, ki simogat, ti pici lábak? Gerlepár dala, ha elcsitul, tudom, őzikék, miért látlak a sötét parkban felvillanni álomként, röpke pillanatra. Szálljatok, álmok, tovább, messze ... Én itt maradok elhagyatva. És bár másokat boldogítok, ti lábak, ajkak, kezek, keblek, én mosolyogva köszönöm meg volt szerelmemet szerelmednek. Pereszlényi Sándor fordítása
/
