Irodalmi Szemle, 2010

2010/12 - Csáky Károly: Czobor László (1850-1942)

Czobor László (1850-1942)

63

gyümölcsfatenyésztő egyesületet. Az egyesület magalapításával a járás életében új korszak kezdődik: növekszik a gyülcsfaállomány, fokozódik a gyümölcsáldás s a felesleg - eljutva a főváros piacaira is — megalapozza a honti gyümölcs jóhírét. “ Majd hangsúlyozzák a továbbiakban, hogy közéleti munkája „szorosan egybekapcsolódott a magyar kertészet és különösen gyümölcstermesztésünk fejlesztésével“, s Czobor nagy hévvel munkálkodik „a legsúlyosabb időben is a magyar kertészet és a haza boldogulásán". ( 1942/6. sz. 92.p.)

A megye életét fellendítő alispán

Czobor egy évtizedes alispáni tevékenysége sem maradt nyom nélkül. Mint már az 1900-as Honti Naptárban írták méltatói: ,,Egyike azon keveseknek, akik egész életüket a vármegyének szentelték. Kora fiatalsága óta a megyét szolgálta, s a közel negyedszázados közéleti működése eredményekben, sikerekben gazdag. “ (Pongrácz, 1900:9) Ha konkrétumokat említünk, elég csak a női háziipar fellendítésére, vagy vasútépítői tevékenységére gondolnunk. „Megyénk felvidékének szegény népére - olvassuk ugyancsak az említett Honti Naptárban - nagy jótétemény a Czobor által meghonosított női háziipar, a mely legújabban nagy fejlődésnek indult, s ízléses kiállítású cikkei a fővárosi piac házi iparának kelendő árui közé tartoznak.

Érdemei közül még csak a korponai vasút megteremtésére utalunk, a mellyel kiváló nagy szolgálatot tett vármegyéjének anyagi és kultúrái haladása körül. ” (Pongrácz, 1900:9)

A női háziiparral s a honti néprajzi muzeológiával is összefügg Czobor ama tevékenysége, melyet a Hontvármegyei Történelmi Kiállítással kapcsolatban végzett. A nagy tárlat előtt az alispán már megrendezett Ipolyságon egy színvonalas kézimunka-kiállítási. Bemutatta Bozók vidéke háziiparának és csipkeverésének termékeit, mintegy 107 darab értékes és szebbnél szebb népművészeti alkotást. Ezt megelőzően Czibulya (Czobor) László egy cikket is publikált a helyi sajtóban, melyben többek közt így jellemezte a vidék népművészetét: „ Vármegyénk Bozók vidékének népe - hogy mindennapi kenyerét megkeresse, házi iparcikkek készítésével foglalkozik emberemlékezet óta.

Teknyőt, tálat, kanalat vájt fából, - vásznat sző, - csipkét ver és vászonra díszt hímez olyan tökéletességgel, miszerint utóbb nevezett házi iparával külföldön is feltűnést keltett. " (Honti Lapok, 1898. I. 11. 1.)

A vármegyeház kistermében Czobor által bemutatott tárgyakat meg is vásárolhatta a közönség, mivelhogy „ezen iparág felkarolása vármegyei közérdeket képezett”. A bemutatót a helyi sajtóban is méltatták, kiemelve, hogy Czibulya László alispán felhívása „ a felsőtótvidéki kézimunka kiállítás ügyében szép visszhangra talált hölgyvilágunknál", s a látogatók elismerően szóltak a bemutatott népművészeti termékekről, melyek „ ügyes, csinos volta szinte meglepő". Megtekintette a ki-