Irodalmi Szemle, 2010

2010/12 - Csáky Károly: Czobor László (1850-1942)

64

Csáky Károly

állíátást maga Rátli Károly múzeumi szakember is, aki „ értekezett az alispánnal ama módozatok felett, melyek lehetővé teszik, hogy az ipari és kereskedelmi múzeumban állíttassanak ki ezentúl a tárgyak, s azok értékesítését maga a múzeum még külföldön is közvetítse“. (Honti Lapok, 1898/3. 3.p.)

A megyei történelmi kiállítást 1898. aug. 26-án az alispán zárta be, s az azt követő összejövetelen vetődött fel először hivatalosan a Honti Múzeum alapításának gondolata is. Czibulya (Czobor) László akkor így fogalmazott többek közt beszédében: „Pongrácz Elemér lelkesedése hozta létre kiállításunkat, megfogja ő építeni közreműködésünkkel a Múzeum alapjait is, egyelőre azon tárgyakból, miket egyes kiállítók visszahagyni és a múzeum gyarapítására szánni kegyesek lesznek’’. (Honti Lapok, 1898. VIII. 30. l.p.)

Fontos helytörténeti adatokat tartalmaznak, a régi vármegye közigazgatási képét hitelesítik Czobor alispáni beszámolói is. A Hontvármegye Hivatalos Közlönyének 1901/21. számában közzétett referátumát így kezdi: ,, Azóta, hogy a vármegye közönségének bizalmából az alispáni tisztet viselem, czélul kitűztem, s törekvéseim egyik tárgyát képezte folyton Hontvármegye területén egy távbeszélő hálózat létesítése; mely tervemhez szükségelt előmunkálatokat teljesítvén, immár kész tervezettel léphetek a vármegye közönsége elé.

Nemcsak a közigazgatás érdeke, - rendeletek és jelentések minél gyorsabban és részletesebb módon történhető kicserélése, - hanem a közönség kényelme és az uj kor vívmányaiban való részesedése is képezik e czélom indító okait. "

Egy másik jelentésben arról számol be, hogy a vármegye érvényben lévő szabályrendeleteit ,,grófWilczek Frigyes tb. Főjegyző gondosan egybegyűjtötte; miket könyv alakban ” Czobor kinyomtatott, és az előállítási áron „áruba bocsájtotta ”. (Hontvármegye Hivatalos Közlönye, 1901/27)

Szomorúan konstatálja viszont ugyanebben a jelentésében, hogy „A vasút körében uj intézkedés nem történt, A bozóki megállónál váróhelyiség épül. (Az Ipolyság-Korpona közti vasúti szakaszról van szó. - Cs. K. megj.) Laszkáry Gyula előmunkálati engedélye a balassagyarmat - kékkő - felsőfehérkuti vasútra 1902. év május 15.-ig meghosszabbíttatott.

A németi—selmeczbányai tervezett vasút építése a pénz piacz kedvezőtlen alakulása következtében bizonytalan időre eltolatott, sőt minden valószínűség szerint végleg elejtetett. ” (Ezek a vonalak sajnos, a mai napig nem épültek meg. - Cs. K. megj.)

Majd ismét örömmel állapítja meg beszámolójában, hogy „A szőlők újra alakítása, a nagy költség mellett is szépen megindult vármegyénkben ”. Odafigyelt Czobor a közegészségügyre is. Mint írta, a főorvossal Rimaszombatban járt, s részt vett egy „ tanács kozmányban, melynek tárgyát a bába ügy fejlesztése képezte. A czé- dulás bábák intézményén fog a tervezett bábaképző intézet javítani, - ha létesül, hol az egyedül tótul tudó bábák is kiképzést fognak nyerhetni“. Büszkén ír az akkor i- gen magas színvonalú Ipolysági közkórházról is: „Kórházunk teljes kiépítése