Irodalmi Szemle, 2010
2010/12 - Csáky Károly: Czobor László (1850-1942)
62 Csáky Károly Egy másik helyen a híres ropogós csalli cseresznye történetét írja le, többek közt így: „A csalli cseresznye kicsiben a világ piaci cikke lett, mely hódító útjában Londonig is eljutott. Keménysége miatt szállítóképes lett, útközben össze nem zúzódott. Sajátsága az volt, hogy ezt a keménységét csak a csalli határban tartotta meg. A szomszéd községekben termett cseresznye puhább és ennek következtében szállításra alkalmatlanná vált. Bereczki Máté, a magyar pomológia úttörője és apostola is megállapította ezt, mikor a csalli cseresznyeoltványa, melyet tőlem kapott, termőre fordult. Ezt a cseresznyét a helyi evangélikus lelkész hozta magával Németországból. “ (1927:73) A pomológiával komolyan foglalkozó közéleti ember írt néhány szakcikket a Honfi Gazda című közlönybe is. Egyesek kordokumentum értékűnek nevezik ama írását, melyből az alábbi részlet való: „Tudja, érzi azt a megye minden lakója - legyen az a Pomona istenasszonyának felkenve avagy laicus — hogy Budapest közelsége, s kitűnő talaji és égalji viszonyok, megyénket a gyümölcstermelés dolgában az ország legelső vármegyéi közé sorolják. Rajtunk múlik, használjuk fel páratlan szerencsés viszonyainkat a magunk javára; tegyük megyénket hazánkban a gyümölcsészet zászlóvivőjévé; mutassuk meg, hogy a megyénk felső-vidékén ár- bócz magasságot elért vad cseresznyefák, s a századokat élt, még most ép vadkörte s egyéb gyümölcsfák látása, meggyőződéssé érlelte bennünk, hogy megyénk gyümőlcsészetét a jelen nagyon elhanyagolt állapotában hagyni nem szabad, miért is azt, a viszonyok által kijelölt előkelő helyre emelni tűztük komoly czélul. Ezen czélt csakis a községi faiskolák által érhetjük el. “ (1883/3.6.p.) Szívügyének tartotta a régió gazdasági fellendítését alispánként is. 1901-ben írja egyik alispáni jelentésében az alábbiakat: „Közgazdasági téren figyelemre méltó jelenségekkel találkozunk ebben a félévben is, melyek a földmivelésügyi kormány czél-tudatos tevékenységéről tanúskodnak. Földmivelődésügyi minister úr a kopár területeknek 1900. év folyamán önként teljesített befásításokért 2788 korona állami segélyt osztott ki 52 községnek./.../ Újabban 140,000 drb amerikai szőlővesszőt és 10,000 drb szőlőojtványt ajándékozott földmiv elésügyi minister ur vármegyénk szegényebb sorsú szőlőbirotko- sainak, s annak elosztását gazdasági egyesületünkre bízta. Földmivelésiigyi minister ur gondossága nyilatkozik még abban is, hogy Paláston hatheti gazdasági tanfolyam tartását elősegítette, melyet Székely Jenő gazd. tanár vezetése mellett Obert Kálmán ottani tanító előadásaival közérdeklődést keltve, dicséretes eredménnyel megtartott. ” (Hont vármegye Hivatalos Közlönye, 1901. 10. sz) Halálakor a Kertészeti Szemle nekrológjában így írnak róla: „Mint az egész Honiban legszegényebb járás teljhatalmú feje, hivatalos tevékenysége mellett, az egyházi ügyek, az iskoláztatás, közegészségügy, az út, a közlekedés, a közrend javítása mellett időt szakít arra is, hogyl879 nyarán megalapítsa a bozóki járási
