Irodalmi Szemle, 2010
2010/12 - Mészáros László: Szemenszedett históriák (2) Út és nász, Egy férj cselvetése
12 Mészáros László A szigeten, egy gyönyörű palotában, a görög lánya, Cantara várta őket. A szép görög lány is belehabarodott Vjnzenzába, de az apja figyelmeztette, hogy elégedjen meg Sandróval. Cantara se sokat csábította Sandrót, hamarosan az ágyába hurcolta. Ott aztán kiderült, hogy Sandrónak nincs bökője. Cantara nagyot nevetett és hozott mindjárt kettőt is, hogy kölcsönösen megböködhessék egymást. Hiába siratta Sandra a szüzességét, Cantara nem kegyelmezett neki. Csakhogy mihelyt összemelegedtek, Sandra elárulta a titkukat. Cantara most már nem nevetett, hanem dühös lett az apjára. Elvette tőle Vinzenzót, aki örült, hogy végre egy asszony karjai és lábai között pihenhet. Sandra azonban nem örült a fejleménynek, amikor Cantara helyett Sztavrosz állított be hozzá. A ravasz görög sírva panaszolta el, hogy a lánya elvette tőle Vin- cenzót. Sandra is sírva fakadt, bár nem is tudta pontosan, hogy miért. A nagy siránkozás közben aztán Sandra másodszor is elveszítette a szüzességét, most már férfival is. Most aztán már volt miért sírnia, hisz egy markos olasz legény helyett egy vén görög vette el a szüzességét. Legszívesebben azonnal menekültek volna a szigetről, de hát nem nagyon járt hajó errefelé. Három hónap múlva szabadultak csak a görögök fogságából, amikor egy kis hajó elvitte őket Dalmáciába. Mind az apa, mind a lánya bőkezűen megajándékozták őket. Dalmáciából aztán már közel volt Velence. Velencében végre ők is összefeküdtek. Nem voltak már ugyan tapasztalatlanok, de mégis nászéjszakának vették az első éjszakát. Ezt már Rómában is megtehettük volna, fakadt ki Sandra. Vegyük úgy, hogy mi először voltunk nászúton, s csak aztán jöhetett a nász. Ezen mindketten jót nevettek. Visszatérve Rómába gyorsan házasságot kötöttek, mert az utód már úton volt. A család kész csodának vette, hogy megkerültek és nem volt kifogásuk a frigy ellen. Egy férj cselvetése Orsino Agnolo segédként kezdte egy egyszerű posztókereskedésben, Piero Matteo Di Napoli üzletében. Nem került bele csak néhány hónap és a gazda testes, de szerelemre éhes felesége becsalogatta őt az ágyába. Orsinónak eleinte lelkiismeret- furdalása támadt emiatt, de a gazda nyíltan bevallotta neki, hogy mindenről tud, minden rendben van, csak így tovább. Ment is ez vagy öt évig, amikor a tulajdonos gutaütésben meghalt. Az özvegyasszony Orsinóra bízta az üzletet, s megengedte, hogy egy segédet is vegyen fel maga mellé. Orsino olyan fiatal legényt vett fel, hogy az asszony azzal nem mert kikezdeni. De talán már nem is akart, hisz közelebb volt a hatvanhoz, mint az ötvenhez. Egyszer aztán az özvegyasszony végrendeletet írt és mindent Orsinóra hagyott, mert nem volt se közeli, se távoli rokonuk. Még azt is megígérte Orsinónak, hogy szerez neki egy jó feleséget. De nem akármilyent, hanem a felsőbb körökből. Ő hozta össze Orsinót és Rosella Della Montanát, egy szép, elszegényedett nemesi családból
