Irodalmi Szemle, 2010
2010/11 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Gyüre Lajos: A rebellis (3) Történelmi játék
74 Gyüre Lajos despotákat senki sem vonja felelősségre! Rákóczi: De a bíróság... Zr. Ilona: Melyik? Amelyiket ők állítanak össze?! Talpnyaló valamennyi. Sőt azon igyekszik mind, hogy a császár kegyeit kiérdemelje! Buzgóságukban túltesznek még az ellenségeden is. Nem várhatsz tőlük se irgalmat, se kegyelmet! Nagyapád se kapott. Rosszabbak a töröknél, tatárnál. A hiúságuk magasabb a termetüknél. Egy Rákóczi felett ítélkezni? Kell ettől nagyobb dicsőség?! Rákóczi: De hát csak van közöttük rendes ember is?! Zr. Ilona: Az olyan ritka, mint a fehér holló. Jobban teszed te is, ha nem tőlük várod a szabadulásodat!... Szóval eljár az ügyedben? Rákóczi: Kicsoda? Zr. Ilona: Hát a feleséged! Rákóczi: Ja, igen. Még a császárnál is kért audenciát, de nem fogadta. A birákhoz utasította... De van egy jóembere, bizonyos Lehmann zászlós, ő viszi a hűeket hozzá meg Juliankához. Zr. Ilona: Ne sajnálja a pénzt, aranyat... Sok kaput kinyitott már az arany csengése! Rákóczi: Nem olyan az... A bátyja is itt a börtönben - a kapitány-jó szívvel van irántam. Poroszok! Zr. Ilona: És mondjad csak: a feleséged nem környékezik meg azok a semmirekellők? Ilyenkor, szorult helyzetben kihasználják, hogy védtelen asszony jár- kel a mihaszna ordasok között.... Rákóczi: Nem, anyám, nem merik! A Rákóczi név előtt meghunyászkodnak. Meg hát tud ő magára vigyázni, afelől biztos vagyok! Zr. Ilona: Bátor asszony! Rákóczi: Akárcsak te anyám, mikor Munkács várát védelmezted! {lépésekzaja kintről)... Jönnek! {a kép eltűnik). Lehmann: {belép, mögötte Sarolta, parasztasszonynak öltözve) Gróf úr! Hoztam önnek egy asszonyt!... Nálunk ez a szokás! Fejvesztés előtt legalább utoljára élvezze az életet. Van, aki bort kér, van, aki pecsenyét fal, van, aki asszonyra vágy. Van elég vígözvegy a vár alatti sikátorokban. Töltse vele a kedvét! RÁKÓCZI: {imazsámolyán térdelve a falon függő kereszt előtt imádkozik, hátra se néz) Köszönöm, kapitány! Nem élek vele. Sem testem, sem lelkem nem kívánja az ilyes hívságokat. Különösen... Lehmann: Gróf úr, ne ellenkezzen! Itt hagyom, hátha meggondolja magát! A várnagy uram tudtával van, ez a parasztasszony ma éjszakára itt marad, mondom, nálunk ez a szokás! A várnagy uramnak csak az a meghagyása, hogy hajnalban, az őrök váltása után itt ne találja. Majd érte jövök. Hármat koppantok az ajtón. Jegyezze meg, gróf úr, hármat! Rákóczi: {térdepléséből megfordulva, erélyesen) Kapitány úr! Még ön is gúny tárgyává. .. {Sarolta közben leveti magáról a parasztruhát) Saroltám! {felugrik a zsámolyról) Saroltám!... Hogy mertél!... {hozzálép, ölelik egymást) Ezt az örömöt!...
