Irodalmi Szemle, 2010
2010/11 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Erdélyi Margit: A tanárrá válás gondjai
60 KÖNYVRŐL KÖNYVRE a címe Kotschy Beáta dolgozatának. Az utóbbi időben tanúi lehettünk mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban zajló reformfolyamatoknak, közli bevezetőjében a szerző. Többek állítása szerint az iskola megújulását csak a pedagógusképzés és -továbbképzés megújulása, a kettő közti együttműködés felerősödése hozhatja meg. Szakmai viták sokasága előzte meg a felsőoktatásban immár érvényes bolognai rendszerű (három szintes: BA, MA, PhD) képzést, s a viták továbbra is folytatódnak. A kételyek különösen érintik a BA-diplomások felkészültségét, az alapszint és a mesterszint összehangolását, a közoktatási igények figyelembevételét, elmélet és gyakorlat proporcióit, az egyetemek gyakorlóiskoláinak hálózatát, illetve párbeszédét, a sajátos igényű tanulók fejlesztését, a pedagógusok túlterheltségét, alulfinanszírozását, a szakma presztízsének csökkenését, a felsőoktatás és közoktatás együttműködését. Kotschy Beáta a szakmai fejlesztő iskolák húszéves történetét bemutatva mintát is ad a partneri kapcsolatok kifejlesztésére, az együttműködés kivitelezésére s nem utolsó sorban a közös felelősségvállalásra nézve. Hangsúlyozott helyzetbe hozza a pedagógusok továbbképzését, illetve annak fontosságát, hogy az egyetemeken folyó kutatás az iskola valós problémáiból, mintegy természetes közegéből induljon ki. Az ötödik tanulmányt Sántha Kálmán írta Kvalitatív módszerek alkalmazása a reflektív gondolkodás feltárásában címmel. Az alapkérdés az, hogy az alkalmazott kvalitatív módszerek: a támogatott felidézés és a strukturálatlan kognitív térkép alkalmasak-e a reflektív gondolkodás és nézetek feltárására, és milyen nézet- és tevékenységbeli különbségek vannak az egyéni gondolkodású pedagógusok között. A két módszer együttes használata a tekintetben is célszerűnek bizonyult, hogy több esetben megtámogatták egymás eredményeit. A vizsgált pedagógusok között volt kezdő, majd a pályán 9, 15, 17 és 25 éve tevékenykedő, eltérő tantárgyat tanító pedagógus. Az eredmények érdekes és értékes képet mutatnak mindahányukról. Az adatok összegzésekor a szerző röviden így fogalmaz: „A pedagógusok tevékenysége erősen függ pedagógiai tudásuktól, nézeteiktől és az adott pedagógiai szituációtól. Ahogyan egy tanár a különböző pedagógiai helyzetet érzékeli és kezeli, abból nem következik, hogy egy másik pedagógus is hasonlóan fog cselekedni ugyanolyan helyzetben. Nézeteinek és pedagógiai tudásának differenciáltsága alapján reagál az adódó szituációkra, azaz meglévő rutinjának, kognitív sémáinak köszönhetően cselekszik.” Másokkal együtt nyomósítja a nézetek szűrő funkcióját is, amikor a pedagógusok gondolkodása és tevékenysége nem mindig áll összhangban, ti. befolyásolják azt részben a külső tényezők, mint az időkeret, a szülők, az iskola felszereltsége, a tanulók összetétele, ugyanakkor olyan belső tényezők, mint: az érzelem, az empátia, a segítségnyújtás, egymás kölcsönös elfogadása. A tanulmány igyekszik választ adni arra, hogy a tanárrá válás folyamata, a szakértővé válás miként alakul a gyakorlatban eltöltött évek függvényében. A kötet szerzői arra törekedtek, hogy összképet nyújtsanak a tanárképzésben kialakuló nézetekről, gondolkodásról és cselekvésekről, illetve ezek összhangjáról, és ezáltal alapozzák, támogassák és újítsák a pedagógusok képzését és továbbképzését egyaránt. {Gondolat Kiadó, Budapest, 2007) Erdélyi Margit
