Irodalmi Szemle, 2010
2010/11 - 80 ÉVE SZÜLETETT VERES JÁNOS - Veresné Vörös Ilona: Emlékeim...
Emlékeim... 41 Egy fontos megjegyzés, melyet akár Veres János megszívlelendő utasításának is lehet tekinteni, ez a két utolsó kötete felöleli eddigi összes verseit. Az itt közölt versek, már javított formában jelentek meg, a költő tilalma ezekre már nem vonatkozik! Az előző kötetek versei azonban, a „Mikrovilág” című kötettel bezáróan (a költő utasításai szerint!) nem használhatók, nem kiadhatók. A posztumusz kiadásban megjelent „Fekete május” című kötetről (2006-ban jelent meg), a későbbiekben még szót ejtünk. Versíráson kívüli irodalmi jellegű munkát a FÁKLYA Irodalmi színpad keretén belül végzett, azaz, Irodalmi Színpadot hozott létre, és annak működéséhez saját maga írt, állított össze műsort, forgatókönyvet minden minta és forma nélkül, mert akkor nem lehetett ilyen témájú forgatókönyvet vásárolni. Összeállított nem is egyet, minden évben mást, egy vagy több költő verseiből. Az első összeállítást a saját verseiből készítette: „így élek” címmel, mely korábban Komáromban a Jókai Napokon nagy sikert aratott. A Fáklya keretében vidéken vállalt tevékenységét illetően nem érdektelen megjegyezni, hogy a forgatókönyvek leírásától kezdve a különböző kiadásokig (papir, indigó stb.) mindent magára vállalt. A szereplőket is úgy irányította, hogy a fellépésük térítésmentes. Láss csodát! Ez mind sikerült! Sikerült, mert a költő elszántsága, erős hite és a kitűzött cél egyaránt segítette. Versmondókat, szereplőket a rimaszombati közép- iskolások és a már végzett fiatalok közül választott. A felnőttek közül tanárok, tanítónők, sőt még orvos is jelentkezett és felsorakozott. A rendezői feladatot Mács Zoltán tanár, a zenei szerkesztést Horváth Júlia zenetanár vállalták minden ellenszolgáltatás nélkül. A színpad a Csemadok égisze alatt működött, de ők csak a Jókai Napok kiadásait fedezték. A FÁKLYA működésük idején fellépéseivel gazdagította a rimaszombati közönség irodalmi tájékozottságát és igényét. Évente szerepeltek a komáromi Jókai Napokon, az ottani nagyközönség örömére. Sikerük volt hivatalosan is, mert minden évben nagyfokú elismerést, díjakat kaptak, amíg a költőt le nem tiltották. Nevéhez fűződik városunkban az általa létrehozott, s ugyancsak sokáig működő Tompa Mihály Kulturális Napok. Ezek a háromnapos őszi rendezvények, Rimaszombaton kívül, más városokat is érintettek, sőt a magyarországi testvérvárosokat is olyan értelemben, hogy egyes rendezvények más városban vagy a testvérvárosban zajlottak, vagy azok hozták műsoraikat Rimaszombatba. Veres János költői munkássága kezdetben magán viseli a kor jellegét, azaz a sematizmust. Később ezt „kinövi”, és kialakul verseinek állandósult hangvétele. Az Alom című verse (mely az Életút citnű kötetben jelent meg) már ezt az új minőséget mutatja. Mivel a költő - megszakításokkal - hat évig volt szanatóriumban, a szanatóriumi élet, a szokások és véletlenek ugyancsak meghatározták akkori költészetét. Szerelmi lírája, a „Júlia versek” két időszakot ölelnek fel. A nagy szerelem időszakát, melynek jellegzetességeit a Nem jöhet más című verse is tanúsítja, valamint a lemondás idejéből származó versek, melyek a nagy szerelemből való ki
