Irodalmi Szemle, 2010
2010/11 - Duba Gyula: Kalapok és a fagyialtos (Részlet a Valami elmúlt — Érni diákkora című önéletrazi regényből)
21 Duba Gyula Kalapok és a fagyialtos (Részlet a Valami elmúlt - Emi diákkora című önéletrajzi regényből) Azon a nyáron Eminek megjelent az idő, amely még nincs itt, de már megmutatja magát; a jövőt! Azelőtt nem gondolt rá, maguktól jöttek a napok, elmúltak és ismételték önmagukat. Volt ebben valamiféle nyugodt folyamatosság és állandóság. Most azonban olyan idő közeledik feléje, amelyről nem sejti, milyen lesz, mit hoz számára, csak annyit tud róla, hogy más lesz, mint ami eddig volt. S ez nem várakozással töltötte el, hanem bizonytalansággal. Megpróbálta elképzelni, milyen lesz, amikor szekéren beviszik Lévába a Malomon túl lévő házba és ott hagyják Kutak néninél! De semmi nem jelent meg előtte, sem kép vagy látomás arról, hogy hogyan lesz abban a városi lakásban, ahol kosztosdiák lesz és anyja helyett a néni gondozza majd. A gimnáziumban pedig, ahová járni fog, egyetlen ismerőse sem lesz. Elképzelhetetlen számára az az idő. De érdekes módon nem félelemmel töltötte el, nem is szorongva gondolt rá, hanem valamiféle belenyugvással: annak így kell lenni! Semmit nem tehet ellene! A jövő idő nem ijesztő, sem nem titokzatos, csupán ismeretlen! Először sejtette meg az ismeretlen dolgok fogalmát, a véletlen lehetőségét, mely később még annyiszor megkísérti. Olyan furcsa érzést keltett benne, mintha valamit elveszíteni készülne s helyette más dolgokat talál, ami kissé nyugtalanította, másrészt azonban kalandok lehetőségével csábította, tehetetlennek érezte magát mint amikor az ember kénytelen a véletlenre bíznia magát. Vagyis a sorsra, mondaná az elbeszélő, a nagyokos, aki ezt a régi-régi történetet felidézi. Számára az Emire várakozó jövő idő talán még nagyobb gondot okoz, mint a Magyar Királyi Állami Gimnáziumba készülő hősének. Nyugtalanító feladatul adja számára, hogy míg Érni életének eddigi történetét mintegy a legendák világába és a gyarmati mítoszok birodalmába utalta, az ezután következő történéseket valamiféle megújuló látással és frissebb nyelvezettel, a változó idő valóságának jobban megfelelő stílussal mesélje tovább. Annál is inkább, mert a hasadó idő máris felvillantotta új jegyeit. A véletlen, Szalai sógor furcsa találékonyságának s bizonyos értelemben hóbortjainak következtében máris jelentkezett. Pesten járt az egykori huszár, a fővárosi kórházban, felesége be nem gyógyuló sebét, a bokája körül terjengő kelevényt gyógyíttatta, mindenki tudja, hogy bármit megtesz Varró Margit szörnyű baja leküzdésének az érdekében. A hazatérő sógor cserkészkalapot hozott Eminek és Dezsinek ajándékul.
