Irodalmi Szemle, 2009
2009/10 - MARGÓ - Gyüre Lajos: Őszinte szóval
91 MARGÓ rr Őszinte szóval Most, amikor lassan közeledünk a Csemadok fennállásának hatvanadik évfordulójához, s olvasom Popély Árpád tudományos igénnyel feldolgozott könyvét a mozgalom életéről, az 1968-as időszakról, felötlik bennem a kérdés: vajon mi késztette az akkori Csemadok-vezetést arra, hogy az újat, a jobbat, a jogainkat követelő egyéneket — akik törvénycikkelyekben is szerették volna biztosítva látni a szlovákiai magyarság helyzetét - elgáncsolják, félreállítsák. Nota bene, egy életre megbélyegezzék őket. Pozícióféltés? Belső hatalmi harc? Generációs váltás? Popély Arpád ennek az időszaknak állít emléket kitünően összeállított könyvében a feltárt írásos anyag ismeretében. A könyvben szereplő dokumentumok egyike az elveszettnek hitt, Kassáról elindított „Őszinte szó”. (Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság, 83. old.) Jó, hogy így szembeállítva a dokumentumokat, világos képet kap az olvasó a tények ismeretében a valós eseményekről. Ezért kitűnő a könyv. És itt van! Az elveszettnek hitt levél előkerült a Csemadok KB levéltárának tudományos részletességgel való feltárásakor! Végre egy dokumentum - amely nem tűnt el, ám sokáig nem tudták, ki, vagy kik voltak a szerzői. Vele egy időben a „levél” elemzőjének a neve, akinek jelentésében ott áll, kik is a „szerzők”. Béres József, Mede István és Gyüre Lajos. Megvan tehát! De magáról a levél keletkezéséről a bíráló inkvizítor keveset tudott - mondjuk ki a nevét, ha ő kiírta a miénket - s minden valószínűség szerint továbbította azt az SZLKP KB-ra is, a Csemadok akkori főtitkára: Varga János! - A feljelentéseken túl, vörös posztóként vagy inkább véres kardként országszerte körülhordozta elrettentő példaként. Az idő tájt Béres József a Csemadok kassai járási vezető titkára volt (a Csemadok KB megszüntette a kerületi titkárságokat, s az „apparátus” dolgozóit besorolta a szervezet járási titkárságaiba). Mede István fiatal, kezdő bíró volt a Keletszlovákiai Bíróságon, illetve a Csemadok kassai járási elnöke. Jómagam alig egy féléve kerültem vissza Kassára, hogy elfoglaljam a már jóváhagyott helyemet a Kerületi Nemzeti Bizottság közművelődési osztályán, mint a magyar ügyek szak- felügyelője. Közben az azelőtti években kassai tartózkodásom alatt végzett kulturális tevékenységemet ismerve, egyben a Csemadok városi alapszer-vezetének elnökévé is megválasztottak. (Ezek voltak tehát azok az előzmények, amelyet Varga János, a Csemadok KB főtitkára 1968-ban nem ismert, vagy nem akart tudomásul venni.) 1968 március elején, miután megkaptuk a Csemadok országos elnökségének
