Irodalmi Szemle, 2009

2009/9 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Szalay Adrianna: „Az ember haláláig egy művön dolgozik...” (Radnóti Miklós költészetéről)

Szalay Adrianna

a halál nagy> csöndje sem.

Két karodban a halálon, mint egy álmon átesem.

A tajtékos ég alatti hold és a szélben zúgó fakorona alatti kép egy groteszk halál-idill:

Megértem azt is, ezt is, súlyosnak érzem a levegőt, neszekkel teljes, langyos csönd ölel, mint születésem előtt.

(Tajtékos ég, 1940)

Grotesz szemléletű az első versek (1925-1930) adys hangütése a Szerelmi ciklus 1927-28-ból, ahol „néha a fiadnak érzem magam” refrénnel fogja össze a szerelmi mámor fokozódó hőfokát kifejező versszakokat.

A születés-motívum negatív előjelüségét felvonultató Radnóti-versek sokak számára csalódást jelenthetnek, habár egy egész költői életművet ráépíteni éppoly túlzás lenne. Mégis van egy olyan Radnóti, aki ha nem is tudatosan belopott valamit születése szomorú körülményeiből a versekbe, az oeuvre-be.

JEGYZETEK

1 RADNÓTI Miklós, Napló, Magvető, Bp., 1989, 179.

2 Radnóti Miklós összes versei és műfordításai, Szépirodalmi, Bp., 1970.

3 BARÓTI Dezső, Kortárs útlevelére, Szépirodalmi, Bp., 1977, 480.

4 PILINSZKY János, „Radnóti Miklós”, In Tanulmányok, esszék, cikkek. Bp., Századvég, 1993, I. kötet, 265-266.

5 SZEGEDY-MASZAK Mihály, Radnóti Miklós és a holocaust irodalma- A határ és a határolt, szerk. TÖRÖK Petra, Bp., 1997, 209.

6 Lásd. uo. 3.

7 RÓNAY László, Társunk az irodalom, Szépirodalmi, Bp., 1990, 255-256.

8 POMOGÁTS Béla, Radnóti Miklós, Gondolat, Bp., 1984, 113.

9 Lásd. uo. 5.

10 RADNÓTI Miklós, Ikrek hava, Magyar Helikon, Bp., 1959,

11 BARÓTI Dezső, Kortárs útlevelére, Szépirodalmi, Bp., 1977, 13.

12 KOCZKAS Sándor, Előszó Radnóti Miklós verseihez és műfordításaihoz, megj. 1954.

13 POMOGÁTS Béla, Radnóti Miklós, Gondolat, Bp., 1984, 8, 105.

14 Lásd uo. 13, 107.

15 NEMES István, Radnóti Miklós költői nyelve. Akadémiai, Bp., 1979, 247.

16 KURCZ Ágnes, A szóhangulat Radnóti Miklós költészetében, Irodalomtörténeti Közlemények, 1960/5, 566.