Irodalmi Szemle, 2009
2009/9 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Szalay Adrianna: „Az ember haláláig egy művön dolgozik...” (Radnóti Miklós költészetéről)
89 Hudák Katalin versei készülődés felejtésre elhalt egy újabb nap előlem, fura pára vesz körül, amit maga után hagyott. testemről lemosom az emberszagot, csak a kémia termékei párolognak belőlem agyam csavarjai között homokszemek. a ma eseményei - értelmetlenül karistolnak, a szavak pedig kéretlenül futnak papírra. én tiltanám, de ők adnak munkára engedélyt a tolinak. ha így van, kábán engedem. kint ajég önmagát fagyasztja, benn egy gép zúgásával a csend nyugalmát árasztja én félálomban az emberszaghiányt szenvedem. s érzem, mennyire nem érint engem az, amit önmagámnak tudok. egész nap nem én vagyok, aki teszek-veszek, lótok-futok. csak bensőmben mélyen vidámkodik élő szinten egy világ, ahol a tudatom részecskéi most épp a redőnyöket lehúzzák mert éjszakai műszakba fognak előkészítik éjszakára, fekete papírba csomagolják rémálmaimat, hogy majd az álomcsapda ezüst, könyörtelen, de hatástalan csapdájába dobják. aztán az igazi csalás művészetét gyakorolják... átfestik az új, elfogadhatatlan képeket, újraszínezik a logikátlan, fantáziátlan vagy bármi okból nem megfelelő eseményeket, azt remélve, a holnap már felmenti őket
