Irodalmi Szemle, 2009

2009/8 - MÚLT ÉS EMLÉKEZET - Csáky Károly: Kényszermunka, deportálás, ki- és betelepítés (Bori község kálváriája)

Kényszermunka, deportálás, ki- és betelepítés

87

Többen ezzel nem elégedtek meg, hanem azt akarták, hogy a templomunkat megszerezzék. ” A krónikás továbbá elmondja, hogy a falu ezek után siralmas állapotba jutott: a földeket elhanyagolták, azokat nem trágyázták, nem művelték szakszerűen.

A régi boriak szerint az áttelepítettek ,, autókon érkeztek dalolva a faluba”, semmi vagyonuk nem volt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ide hozott szlovákok közt is sokféle ember volt: nincstelen cseléd, vegyes házasságban élt, néhány holddal rendelkező földműves stb. Egy biztos: valamennyiük rábeszélés, hosszan kifejtett propaganda után jött ide, és sokukat nagyon becsapták. S az is tény, hogy az ide érkezettek más vallásúak, más nemzetiségűek voltak, akik elfoglalták a 3oriból kitoloncoltak házait. S ezért bizony az itthonmaradottak sem fogadták őket lelkesedéssel.

A Boriba telepített szlovákok közt zömmel fiatalok, házastársak vagy magányos férfiak voltak. A Nyitraivánkai Területi Állami Levéltár összeírásában 40 idetelepült személy nevét olvashatjuk, de nyilván többről lehetett szó, hisz ma is tudunk olyanokról, akik a jegyzékben nem szerepeltek. De nézzük most a szóban forgó összeírást: Adamov Ján; Adamov Ondrej és felesége, Škreňo Mária; Bátkai Pavol és felesége, Čorba Zuzana; Bobčiak Karol és felesége, Samotná Mária', Boršoš Jozef és felesége, Ujfalusi Etela; Farkas Karol és felesége, Dobrotová Éva; Gabriel František és felesége, Petiansky Zuzana; Hancko Ondrej és felesége, A- damová Mária; Hriadeľ Juraj és felesége, Čorba Rozália; Janečko Michal és felesége, Púchovská Zuzana; Kökény Štefan; Mikulay Ján és felesége, Radočič Emília; Patricky Alexander és felesége, Stankovič Rozália; Púchovský Pavol; Raus Ján és felesége, Hegedűs Júlia; Skuban Ján és felesége, Veľká Zuzana; Stanko Jozef és felesége, Valach Alžbeta; Stankovič Štefan és felesége, Matuščák Margita; Škreňo Ondrej; Škreňo Katarína és hozzátartozói Ján és Zuzana; Veľký Ondrej; Vereš Ján és felesége, Koňan Mária.

Az áttelepültek legtöbbje bánki evangélikus volt, de Raus Ján és Stanko Jozef például Nyíregyházád érkeztek. Azt is tudni vélik, hogy a cseléd származású Adamov Ján a Dalmady-házba, Adamov Ondrej Bory László házába, Bátkai Pavol a Nagybányai Sándoréba települt. Nagybányai Árpád házát kapta meg az ugyancsak cseléd származású Hancko Ondrej. Hriadeľ Juraj a Pomothy-házba, Kökény Štefan a Huszár Lajoséba költözött. Mint említettük is, sokan elköltöztek Boriból, ám egyesek, vagy azok utódai a mai napig itt élnek. Ilyenek például az Adamov, a Böbéik, a Hancko, a Hriadeľ, a Kökény, a Skuban, a Stanko és a Veres nevüek.

Az ugyancsak listás Púchovský Pavol az ötvenes években a Helyi Nemzeti Bizottság vezetői posztját is betöltötte. S vannak leszármazottjai a Gábriel családnak is. A Bankról származó Zlatner Józsefié Gábriel Zsuzsanna (1932) többek közt az idetelepüléssel kapcsolatos emlékeit így idézte: „Apám, Gábriel Ferenc Romhányból származó magyar ember volt. Anyám, Petyánszky Zsuzsanna szlovák származású, nagyapámat pedig Šuľannak hívták. Én Bánkon születtem, tizenhat évesen telepítettek ide. Otthon volt házunk, olyan öregebb ház: szoba, konyha, hát-