Irodalmi Szemle, 2009
2009/8 - Helyünk a világban - Jakab István: A „szlovák demokrácia” a szlovákiai kisebbségi politika tükrében (elemzés)
HELYÜNK A VILÁGBAN... A „szlovák demokrácia” a szlovákiai kisebbségi politika tükrében Bizonyára csodálkozva próbálja értelmezni a címet a kedves olvasó, mert eddig a demokrácia szó népnévi jelzőjével nemigen találkozott. Hallott már a demokrácia különböző válfajairól: polgári demokrácia, népi demokrácia, szocialista demokrácia stb. - ezeknek a nevében a jelző ma már inkább a hatalom- gyakorlás módjára utal (milyen szabadságjogok, illetve korlátok mellett történik az ország irányítása), mintsem arra, valójában kinek a kezében van a hatalom -, de olyan demokráciáról még nem hallott, amelyben a hatalomgyakorlás joga nemzeti alapon illetett volna meg valamely közösséget. (Ez elvben nem zárható ugyan ki, ha az ország népét egyetlen nemzet alkotja, de valószínű, hogy a gyakorlatban még az ilyen államban is másféle szempontok döntenék el, hogy a hatalom kinek a kezébe kerül.) írásomban a szlovák jelző jelentését így határozhatnám meg a demokrácia szóra vonatkozásában: a szlovákokra jellemző; vagyis a szlovák demokrácia jelzős szerkezet azt jelenti: szlovákokra jellemző demokrácia, esetleg: sajátságos szlovák demokrácia. Ezért teszem a kifejezést idézőjelek közé. Erkölcsi kötelességemnek tartom, hogy cikkem elején az esetleges későbbi félreértések elkerülése végett azt is kijelentsem: ebben az írásomban több kisebb, a Ráski István szerzői név jelzéssel megjelent cikkem adatait felhasználtam. Az 1989-es rendszerváltozás után Szlovákia polgári demokratikus államnak nyilvánította magát. Ez azt jelenti, hogy a hatalmat a politikai alapon kialakított többség - az állampolgárok szavazatai alapján győzelmet aratott párt, esetleg pártkoalíció - gyakorolja. Szlovákia - mint tudjuk - többnemzetiségü állam. A szlovák nemzet mellett több mint félmillió magyar él itt, több százezer roma; jelentős számú ukrán; számottevő német, sőt lengyel is akad; s természetesen csehek is telepedtek le itt szép számmal. Mind a szlovákok, mind pedig a kisebbségekhez tartozók számos párt közül választhattak az országos és regionális választások idején, így juttathattak be képviselőket a parlamentbe és a különböző szintű képviselő- testületekbe. Ezeknek az alapvető jogoknak a gyakorlásában nincs probléma a szlovák nemzet és a szlovákiai kisebbségek között. Esetleg a választási kampányok idején elszabadult indulatok kapnak némi nemzetiségi színezetet. A gondok akkor kezdődnek, amikor az ország, megye, járás, helység olyan problémáját kell
