Irodalmi Szemle, 2009
2009/8 - Kovács Győző: Számvetés és üzenet (tanulmány)
36 Kovács Győző Az „írástudók felelősségét”, „felelősség a jövőért”, a „kisebbségi magyar irodalom gondjai” állandó napirendi pontok Fonod Zoltán munkásságában; hiszen „az alkotók számára az elmúlt évtizedekben mindig is meghatározó hitvallás volt, hogy legyőzzék a hazugságot. Az igazság kimondása továbbra is programmá nemesül, hisz ez lehet az útja annak, hogy segítsük önmagunkat, megismerjük a valóságot, s őszintén törekedjünk arra, hogy más népekkel és nemzetekkel szót értsünk...” — Írja egy helyütt, az időszerű kérdésekről szólván. __ Összegezve mindezt: nem árulunk el „titkot”, ha azt mondjuk. Fonod Zoltán .gyakran kényszerpályán mozgott, ennek ellenére mindig az irodalom, a kultúra, a művelődéstörténet „életközeiében” maradt; ez nagy erénynek számított mindig is, ma is. Ezzel együtt és a fentiekből következően: érdeklődése és írásai - a „szellemi őrjáratra” is jellemzően - többféle rétegeződésű volt és maradt; műfajilag is, tematikailag is. A középpontba helyezi az irodalmi-szellemi alkotásokat; ez a törekvés át- meg átszövi írásait; előrelép, majd visszanyúl (történetileg is), ily módon „to- vaindáznak” az Írásokban rögzített gondolatai. Imponálló, ahogyan szinte középpontba helyezi, mintegy „kiemeli” a világ- irodalmi távlatokat; hiszen a Szellemi őrjáratban ez is egyik célja. Ebbe helyezi be(le) a cseh/szlovákiai magyar irodalmat, amint felvillantja a világirodalmi távlatokat. Az irodalmi irányzatok és stílusok, törekvések és iskolák szellemi közegét vázolja fel, s ezek függvényében a szlovákiai magyar irodalmat és kultúrát. Az igaz, hogy csak most, a vége felé szólunk a „Fábry-témáról”, holott talán ezzel kellett volna kezdeni. Ugyanis: Fonod Zoltán eddigi egész életművének központi témája Fábry Zoltán életművének feldolgozása és bemutatása. Ez a téma szinte egy időben jelentkezett munkásságában. Néhány példát: elindul a Fábry Zoltán Összegyűjtött írásainak sorozata (1980-ban), a tizenkettedik kötet 2001-ben jelent meg; Az C/t-antológia megjelentetése; a Fábry-monográfia megírása (Megmozdult világban,{1987). A változó idő változó szemléletére utal a Perben a történelemmel (1993) című kötete, mely a Megmozdult világban cimű Fábry-monográfia átdolgozott kiadása, azzal a szándékkal, hogy csökkentse a politikai szempontokat, melyre korábban azért volt szükség, hogy a „hatalom önkényével szemben” védje az életművet. Úgy tűnik: a Fábry-sorozat megjelenése elsősorban nem filológiai akadályokba ütközött. Ez nem tartott volna két évtizedig (1980-2001 között). Nem is erre (ti. a filológiai munkára) irányítjuk a figyelmet. Azokra a gáncsokra, amelyek időnként és gyakran (!) gáncsolták a sorozat folyamatos megjelenését. Egészen más húzódott meg a háttérben. A háttérben, mert a nyilvánvaló igazságot nem akarták, vagy nem merték kimondani. Arról volt szó: Fábry Zoltánnak számos cikke, írása egyenest botránykő volt a hatalom szemében. All. kötetben (!) nem jelenhetett meg például A vádlott megszólal, holott annak az ötödik kötetben lett volna a helye (1985 táján). Kitagadottakról is szó volt, olyannyira, hogy velük együtt maga Fábry Zoltán is majdnem erre a sorsra jutott. Ugyanis: amit Fábry világgá akart kiáltani,
