Irodalmi Szemle, 2009
2009/7 - POSONIUM IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI DÍJ 2009 - Kovács Győző: Lehetőségek és kompromisszumok
80 Kovács Győző Viszont: a szociális feszültségek oly nagyok voltak, hogy azt sem ő, sem Masaryk, sem mások nem tudták áthidalni. Nem tudtak átlépni a saját árnyékukon. Verhovina, az éhség legendájának földje megcáfolta a demokrácia valóságát. Gondoljunk az elkobzott Fábry-müre, Az éhség legendájára.. Mindennek ellenére: az első világháború gazdasági nyomorából, e régióban, leghamarább Csehszlovákia lábalt ki. Nagyarányú pénzreformot hajtott végre, a nemzeti jövedelmet növelni tudta, sőt, úgy tűnik, az 1929—33-as világgazdasági válságot is nagyobb megrendülés nélkül vészelte át. Az erős központi hatalom a válság éveiben bevezette a „kötött” gazdálkodást. Látszólag tehát a kép úgy fest: nem minden alap nélkül nevezték Csehszlovákiát „keleti Svájc”-nak. A központi hatalmat egy ideig igazolta: sikerült a kísérlet arra, hogy erős cseh nemzeti burzsoáziával a háta mögött, megteremtsék a polgári demokratikus állami berendezkedést. Csakhogy: eközben felvillantak olyan fények, amelyek az imént vázolt képet erősen (el)homályosították. Például: felvetődött minduntalan a három főváros problémája. Melyik az igazi? Évtizedes küzdelmekről volt szó. Mindig a konkrét vitahelyzet szabta meg: Prága? Pozsony? Ungvár? Netán Munkács? S mindennek mélyreható forrása és következménye volt. Egyenetlenül és egyenlőtlenül fejlődő országrészekről volt szó. Ebben szeparatista törekvések is, nemzeti(ségi) törekvések is közrejátszottak. Némi egyszerűsítéssel élve: a) a cseh országrészben a polgári társadalom problémái álltak előtérben; b) a szlovák térfélen elsősorban a nemzeti önállósulás, az identitástudat ébrentartása élvezett elsőbbséget, párosulva bizonyos szociális biztonságra törekvéssel. Szlovákiát például érzékenyen érintette a mezőgazdaság fejlesztésének eltérő üteme. Diszkrimináció volt tapasztalható az adó- és pénzügyekben. Kivált Kárpátalja maradt le és szegényedett el; ezért itt volt ems a szociális érzékenység (tényfeltáró irodalom és publicisztika). Az elmélet és a gyakorlat konfrontációja: az 1920-as évek közepétől - nyilvánvalóvá vált a nemzetiségi politika kritikája, párosulva az erősödő csehelle- nességgel, elsősorban a keleti területeken; s ez mindennapossá vált, nemcsak kritikai észrevételekben, hanem az érintettek erős ellenállásában is megmutatkozott. Minderről az egyik keleti újság a következő, általánosítható elemzést nyújtotta:- a Csehszlovák Köztársaság a demokrácia jegyében és jelszavával született;- a Csehszlovák Köztársaság a békediktátumok határozatai s a neki kedvező szerencse alapján olyan területeket is kapott, amelyek megszerzéséről a köztársaság megteremtői nem is álmodtak;- a köztársaság ez előnyökért kötelezettséget vállalt és nemzetközi szerződéseket írt alá arra, hogy a területén élő nemzetek emberi és nemzeti és más jogait tisztelni fogja és a nemzetek életlehetőségeit - nemzeti jellegüknek teljes elismerésével - támogatni fogja;- az eddigi kormányok vállalt kötelezettségük ellenére az uralmat kisajátítót-
