Irodalmi Szemle, 2009
2009/7 - POSONIUM IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI DÍJ 2009 - Kovács Győző: Lehetőségek és kompromisszumok
Lehetőségek és kompromisszumok 81 ták a cseh nemzet számára, minden törekvésük arra irányult, hogy a nyolc nemzetből álló köztársaságból cseh nemzeti államot alkossanak és erre minden eszközt jónak találtak;- a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság hamar felismerte a veszélyt, mely a kormányzat politikájában nemzeti létét, megmaradását fenyegette;- a ruszinszkói őslakosság, a magyarság képviselői a parlament és a szenátus azon csoportjához csatlakoznak, amely a mai kormányzat megbuktatását tűzte ki célul. Mindez korabeli megnyilatkozásként fogalmazódott meg. * * * Ami az állampolgárságot illeti: csak 1920 áprilisában született meg az állampolgárságról szóló (236. számú) alkotmánytörvény, amelyhez még abban az évben, s még utána évekig, újabb és újabb törvények sorakoztak. Mindez: részletesen intézkedik az állampolgárság megszerzéséről stb. Főként arról: ki tekinthető csehszlovák állampolgárnak? A törvény - lényegében - összhangban állt a békeszerződések vonatkozó paragrafusaival és az alkotmánylevéllel. Lényegét tekintve volt meg az összhang a nemzetközi stb. szerződésekkel. Ugyanis: létezett egy - alapvetőnek bizonyuló - ok: akik 1910. január 1 -je óta élnek azon a területen, amely most már a csehszlovák állam integráns része, azoknak - mint mondani szokás - automatikusan elismerik a csehszlovák állampolgárságát. Akik ezen kívül esnek: azok kérhetik - és majd elbírálják -, hogy tekinthetők-e csehszlovák állampolgárnak. Ebből következik: a szlovákiai területen mindegyre több lett azoknak a száma (az 1886-os törvényre hivatkozva), akik ennek folytán idegen állampolgárok, vagy - jobb híján - hontalanok lettek. Legalábbis ennek minősítették őket. Ez, érthetően, elsősorban a magyar nemzetiségű lakosságot sújtotta. 1926- ban ebből a - szinte katasztrofális helyzetből - kellett kiutat találni. Ezen a ponton az állampolgárság problémája szorosan összefüggött a kisebbségi-nemzetiségi kérdéssel. Az 1919. szeptember 10-i nemzetközi szerződés nem, vagy csak nehezen tudott érvényt szerezni a később alkotott csehszlovák törvényekkel szemben. Ti.: az állampolgárság problémáját - sajátos módon - nem a köztársaság megalakulásának időpontjához (1918. október 28.) köti, hanem 1910. január 1-jéhez. Az állampolgárságot későbbi törvény szabályozta, mint a kisebbségi törvényt. A kettő pedig szorosan összefügg. Csehszlovákia nemzetközi szerződésben garantálta a kisebbségi jogokat, s ezt az Alkotmánylevél is megerősítette (szinte szó szerint átvette). A történelem folyamán meg nem oldottá váltak ezek a problémák, s ez kísérte végig Csehszlovákia történetét. Fogalmi bizonytalanságok is gyakoriak voltak a törvények megfogalmazásában (például: faj és nyelv, nemzetiség, nyelv és faj, nemzeti és nyelvi kisebbség stb.). Ezek tükröződnek a nyelvtörvényekben is. A
