Irodalmi Szemle, 2009
2009/7 - POSONIUM IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI DÍJ 2009 - Grendel Lajos: Magyar líra és epika a 20. században (33) 62 Popély Gyula: Ez volt a Sarló (2)
68 Popély Gyula alapítói. Gazdasági és szociális téren hívei voltak a szövetkezeti rendszer kiépítésének, a szovjet mintájú proletárdiktatúrától azonban már óvatosan elhatárolták magukat. A mozgalom ideológusai látszatra igyekeztek egyenlő távolságot tartani egyrészt a kommunistákká vedlett egykori harcostársaiktól, másrészt a keresztény-nemzeti alapon szervezkedő diákmozgalmaktól. Duka Zólyomi Norbert például már a zászlóbontással egy időben azt fejtegette a burkoltan kormánytámogató - rendszeres állami szubvencióban részesülő - A Nap című „független” pozsonyi lapban, hogy ugyebár „a Sarló útja utópiákba torkollott”, de ugyanakkor az is tény, hogy a „keresztényszocialista párt által kreált” Prohászka Körök mozgalma sem felel meg a fiatal felvidéki magyar értelmiség igényeinek. „Ennek felismeréséből született meg a Magyar Munkaközösség, és ezért törekvéseinek spontán megnyilatkozása történelmi szükségszerűség” — nyilatkoztatta ki öntudatosan az új kísérletezés főideológusa. E szervezkedő új mozgalom kerülni akarja a „világnézeti handabandázásokat”, mindazonáltal vallja a „megújhodás és gyökeres újítás” elvét. „Nem papírra lihegett polémiát akarunk, hanem munkát. Állásfoglalásunk reális munkában fog kifejezésre jutni” — ígérte a hangzatos fogadkozás.44 A Magyar Munkaközösség megalakulásának okait és célkitűzéseit Duka Zólyomi Norbert a Magyar írás egyes számaiban több ízben is részletesen kifejtette. A folyóirat lapjain természetszerűleg a már vázolt irányvonalat népszerűsítette: az elhatárolódást a „szélsőségektől”. „A Magyar Munkaközösség kultúrprogramja szembehelyezkedik azzal a konzervatív irányzattal, mely nemzetietlennek nevez minden tudományos önkritikát és minden olyan törekvést, amely a magyarságot a tisztult emberi kultúra erejévé újjá, életképesebbé, reálisabbá akarja teremteni - olvasható a mozgalom célkitűzéseinek vázlatában -, de egyúttal szembehelyezkedik azzal a forradalmi kultúrszemlélettel is, mely a nemzeti géniusz tagadásával a magyar nemzeti kultúrát egy intemacionális, kollektív kultúregységbe akarja olvasztani. (...) A Magyar Munkaközösség nem vállal semmi közösséget olyanokkal, akik a magyar nemzeti öntudat átütő erejét tagadják” — fogalmaztak a mozgalom ideológusai.45 A mozgalom programjának kulturális téziseit ugyancsak a főideológusnak tartott Duka Zólyomi Norbert fejtette ki legrészletesebben. Volt ebben a programban minden földi jó, ami csak szükségeltetik a felvidéki magyarság szociális, társadalmi és nemzeti megváltásának folyamatában. Nézzünk meg néhány programpontot ebből a gazdag kínálatból: Felvilágosító előadások tartása, majd azok megjelentetése önálló füzetekben; részvétel valamennyi ifjúsági fórumon, és ott aktiv bekapcsolódás a kialakult vitákba; a kisebbségi problémák megoldását taglaló röpiratok megjelentetése; a független kisebbségi tudományos sajtó megteremtése; együttműködés a Kisebbségi kérdés tudományos kutatását végző intézményekkel; értelmiségi munkacsoportok megszervezése; szoros kapcsolattartás a magyar tanítósággal, a szlovenszkói magyar tudományos szakirodalom kifejlesztése; a községi könyvtárak kiépítése és parasztakadémiák szervezése; kapcsolattartás a magyarországi, erdélyi és délvidéki magyar ifjúsági mozgalmakkal; a szláv-magyar kultúrkapcsolatok kérdésének felkarolása.46 Az ismertetett programtéziseket minden túlzás nélkül nevezhetjük egy hozzá
