Irodalmi Szemle, 2009
2009/7 - Ógörög költők szerelmes versei Csehy Zoltán fordításai
A meteorológus 15 markolta a nehéz, mintegy öt méter hosszú sudarát a fának, és sietve félredobta. A jobb tenyerén felhasadt a bőr. Megnyalta a sebét. Lassan szétnyitotta a sátorlapot, és szemügyre vette az ismeretlent. Nem ismerte. Melléült és figyelte. A faágak nemcsak a mellét szúrták át, hanem a tejeszacskókat is. Az szétfolyt a sátorlapon, körülvette az ismeretlent mindkét oldalról. Fehér vér! Fehér vér...! Ki vagy te? Ki voltál, amíg léteztél? Csak meghalni jöttél ide, vagy más célod is volt? Kezével végigsimított az arcán, és a tenyeréből foldszagot, vizet és még valami mást érzett... Mit is? Mit? Hozzáért az ismeretlen hideg kezéhez. Felemelte és leejtette. Sírva fakadt. Vércse Miklós fordítása Díjátadás Mizser Attilának és Simon Attilának, valamint Zeman Lászlónak.