Irodalmi Szemle, 2009
2009/6 - Gál Sándor: Napló 2006 (4)
57 Gál Sándor Napló 2006 (4) Július 1. szombat. Tegnap éjszaka 11 órakor Évike megszült. Ma reggel Jácint telefonált. Endre unokánk 52 centi hosszú fiatalember, s ami a fő, mindketten jól vannak. Délelőtt még Évike is hívott, hangjából érezni lehetett, hogy még nagyon fáradt, s hogy: nagyon boldog. Együtt velünk - tehetem hozzá. Július 8. szombat. Ma délelőtt - tündöklő verőfényben - azon kezdtem gondolkodni, hogy milyen színű a sötétség. Most nem az árnyalatokról van szó, hanem arról, amit akkor „látok”, ha lehunyom a szememet. A legegyszerűbb válasz ugye az, hogy a sötétség - fekete. Csakhogy ez nem egyéb lapos közhelynél, hiszen semmi bizonyítékot nem tudok felmutatni és megfogalmazni annak az el- hitetésére, hogy a szemem mögötti „sötétség” az fekete. Ha azonban nincs így, akkor mi az, amit látok lezárt szemmel?! Amikor a halálra gondolok, akkor is egyféle sötétség jelenik meg ama képzeletbeli tartományban. Ez esetben azonban a „sötétséghez” már tudatomban nem kapcsolódik semmi szín - még a közhelyszerű feketeség sem. (...) Július 11. kedd. Az egykor kellemes éghajlatú, szépséges Kárpát-medence mostanra Közép-Európai Szaharává változott. A déli órákban ki sem merek mozdulni a vályogfalak közül, mert a hőség szétrepeszti elszükült aortáimat. így ez a höguta-kényszerűség benti munkára fog, bár ha nincs is sok kedvem hozzá. De: ha a napi pár oldalt nem pötyögetem be a számítógépbe, akkor az Esték és hajnalok a fagyok jöttéig sem készül el. Pedig úgy szeptember végére szeretném befejezni, mert az Egybegyüjtött... következő pakkját - a Vegyes írásokat - rendbe kéne hozni, hogy a jelenlegi időelőnyömet tartani tudjam. Bár, ahogy az új kormány különféle megnyilatkozásaiból kiolvasható, megtörténhet, hogy könyvkiadásunk megint hosszabb böjt elé néz. Ha pedig nincs támogatás, könyv sem készül. így az is megtörténhet, hogy az életmüsorozat folyamát a jelenlegi kormány ollója elmetszi. Az én dolgom ennek ellenére az, hogy a még hátralévő kötetek anyagát véglegesítsem. (...) Július 24. hétfő. Minden tekintetben nehéz napok vannak mögöttem - a jászói nyári egyetem, ahol rosszul lettem, hogy pénteken haza kellett jönnöm. Van,
