Irodalmi Szemle, 2009

2009/6 - Öllős Edit versei (Menedék, Kimúló krisztusi kor, Évvégi talizmán, Szűkített kör)

56

Öllős Edit versei

nap mint nap

elhamarkodottan kimondom a zét mikor még az á sem hangzott el még mindig több van birtokomban mint ami megilletne és nem tudhatom kinél vásárolhatnám a jó szavakat hitelbe pedig mióta

az a bizonyos állapot pepita szerpentinként csavarodik nyakam köré semmit nem teszek javamnak érzett rovásomra egyetlen gondolatot sem adok be a gyorstisztítóba és az egykor harakiriző vargabetűk helyett alig kibicsakló lábú célegyenesekkel jutok el tanulságok paradicsomaiba (persze vannak percek

a klinikai halál állapotában mikor az akarat érdektelenné válik a türelem gnómnak öltözik a képlékeny győzelem transzvesztitává válik a cseppfolyós félelem önmagán is megrökönyödik és létjogosultságában kátyúba süppedve is kételkedik)

mióta

az iszonyatoknak arcra kiülő nyoma nincs és marokba szorítható minden kincs a tépőzárak több irányba működnek a késztetések világzenei fesztiválokra érkeznek az egykor kisiklott euroszitik nyílenyeges vágányokra kerülnek a koalamackók mézet dézsmálnak (ha vannak is még nem várt történések a kíváncsiság éltet sikerül-e a lépést tartani hogy egységes legyen minden leszólít egy-egy csillagot)

nem jó bármit is működésbe hozni csak azután használati utasítással ellátni nem jó védőbeszédekről másolatot készíteni csak azután a gödrökből kikászálódni (ha fejemet a falba verdesem akkor is rímeltetem versem ha sztereóban haldoklóm a nyulakat a bokrokból akkor is kiugrasztom kaleidoszkóp nélkül is rikító fényeket látok miközben futószalagon testre szabott gondolatokat vágyakat érzéseket élményeket csomagolok raktározok)

ha abszurd humort viszek a közjátékfdmekbe máris nem olyan vészes ami menekül a szélsőségekbe miközben mocsarakban cuppognak a téblábolások felboncolódnak a feketébe öltözött gondolatok és néha megszólal a képzelet hogy atomháborús filmet rendezek arról ki az akit a feje lágyára talán mégsem ejtettek