Irodalmi Szemle, 2009
2009/6 - Öllős Edit versei (Menedék, Kimúló krisztusi kor, Évvégi talizmán, Szűkített kör)
51 Öllős Edit versei Menedék (lehet a labirintus gombostűfejnyi belőle csakis a negyedik halmazállapotban van kiút igaz csak átmeneti csakis ott zsúfolható pár szóba az etcetera csakis ott fájdalommentesek a tények korbácsütései csakis ott vagy képes magadat józan kényszerekre tükör előtt is elszánni) a poént hidegvérrel meg nem célozni csak a ravaszt feléje hanyagul elsütni annyi mint bivalyerősnek szajkózott hitet a relativitás cseppfolyós állapotába meríteni ha taposod is malmod sóhajtozva-kitartóan miközben egy-egy félszeg mosoly villan ajellem mindig előlép kaméleonjelmezében sóhajtozva-bátran a görbe tükrök semmi ferdét nem mutatnak a sakálordítások diszkréten maradandóak a szépséghibák továbbra is csábítóak a tankok dübörgései hangtompítottak hát egyszeriben-rendszeresen a töredezett hajszálak kötélnyivé válnak az erőszakos béklyók lazulnak önműködően párat (aztán hogy kényszerül-e valamire is a képzeted vagy csak képzelődik a kényszered vagy csak kényszeredik a képzeleted azt vagy megtudod egyszer vagy nem)
