Irodalmi Szemle, 2009
2009/6 - Szalay Adrianna: A leírás problematikája (Gozsdu Elek és August Strindberg) (tanulmány)
A leírás problematikája 37 kételkedik saját jelenleg használt szótárában, mivel nagy hatással voltak rá más szótárak; (2) tudja, hogy a saját jelenlegi szótárában megfogalmazott érvek sem alátámasztani, sem eloszlatni nem képesek szótárával kapcsolatos kételyeit; (3) ameny- nyiben saját helyzetéről filozofál, nem gondolja, hogy szótára másokénál közelebb állna a valósághoz, hogy kapcsolatban lenne egy rajta kívül álló hatalommal. ” Ez a solgeri iróniameghatározás is egyben, mely az abszolútum korlátozott megnyilatkozására helyezi a hangsúlyt, aminek lényege nem tárul fel, s ez az irónia révén tudatosul. JEGYZETEK 1 HIMA Gabriella, Kosztolányi és az egzisztenciális regény, Bp., 1992, 48. 2 Gabriele FAHR-BECKER, Szecesszió, Könemann, Vince Kiadó, 2004, 340. 3 LOVÁSZ Tünde, Az irónia mint ujfirmáció és elutasítás kettős játéka, Kísérlet egy destruktív iróniaelméletre, Gond, 1993/8-9, 125-126. 4 August SRTINDBERG, Ősz. LAMPEL R. Kk. R. T. Könyvkiadóvállalata, Bp. 5 A tömegkommunikáció szimbolikus üzenetei, KAPITÁNY Ágnes, KAPITÁNY Gábor, Bp., 2006, 128. 6 A Hét (1890-1899), válogatás, szerk. FÁBRI Anna, STEINERT Ágota, Bp., 1978, 1895/260-262. 7 Eisemann György, Végidő és katarzis, Bp.,1991, Tantalus és a századforduló, 136—156. 8 A Hét (1890-1899), válogatás, szerk. FÁBRI Anna, STEINERT Ágota, Bp., 1978, 1891/92-95. 9 KENYERES Zoltán, Etika és esztétizmus, Bp., 2001. 10 VAJDA György Mihály, Vázlat a századforduló irodalmáról, Helikon, 1969/1, 10—11. 11 LOVÁSZ Tünde, Az irónia mint afjirmáció és elutasítás kettős játéka, Kísérlet egy destruktív iróniaelméletre, Gond, 1993/8-9, 124-125. 12 Uo.
