Irodalmi Szemle, 2009
2009/5 - RUDOLF CHMEL 70 ÉVES - Boccaccio jegyzetei Mészáros László: A novella alapelvei (1)
76 Boccaccio „jegyzetei” A novella alapelvei (1) Giovanni Boccaccio ,, II Principi della Novella ” című állítólagos jegyzeteiből, ahogyan azokat Fráter Lorenzo lemásolta a pápai archívumban I. Meghatározások Elsősorban A novella: epikai, prózai irodalmi alkotás. Meghatározás A novella: újszerű történet rövid elbeszélése. Szimbolikusan A novella egy színes szőttes, melyben a tér és az idő adja a láncfonalat, a jellemek pedig a vetésfonalat, amelyek kötőpontjai adják aztán az ábrát, a mintát, vagyis a történetet. II. Következtetések Ahhoz, hogy valaki novellát írjon, nincs szüksége a novella elméletére. Csak azt kell tudnia, hogy a novella egy rövid, epikai, prózában elbeszélt irodalmi alkotás. Az, hogy mi az irodalom, az epika, a próza, a téma és egyáltalán a művészet, hogy milyen az ember, az élet, a világ és az egész bonyolult mindenség, az már előzőleg így vagy úgy mindenképpen benne van az író fejében. Ha nincs benne, akkor nem jön ki onnan egyetlen novella sem. Az, hogy „mi, micsoda”, tehát minden definíció csak lábjegyzet, egy jó lexikonból kimásolva. Minden novella azzal a szabad impulzussal kezdődik, hogy „ebből akár egy jó novella is lehetne”. Mi ez az „ebből”, miből is? Elég egyetlen érzék (bármelyik érzékszervből), érzelem, mondat (hir, gondolat, eszme), kép (festett kép vagy állókép), látvány (valós vagy látomásos) vagy helyzet, hogy felszikrázzon az ember-vagyis hát az író - tudatában egy szabad impulzus.
