Irodalmi Szemle, 2009
2009/5 - RUDOLF CHMEL 70 ÉVES - Duba Gyula: Esik a hó (novella)
Esik a hó 59 hetne, mily nagy szerepe van életében a véletlennek! Felfigyelt az angol feliratra, világi fuvallatok, globális ízek lengik körül, hallotta, hogy „turkálónak” is hívják, de a „secondhand” szebb, betért, hogy vesz egy nadrágot. Sokáig válogatott a bő kínálatban, potom áron végül kettőt vett, egyiket azonnal hordhatta, a másikat le kellett rövidíteni, vadonatúj mindkettő. Árleszállítás volt, szinte ingyen kapta meg őket. Idegen áruk, feltűnt a cégjelzésük, nagyvilági minőségi adataik, megérezte rejtett egzotikumukat, képzelete belekóstolt valamiféle messzi idegenség varázsába, melyet megszerez magának és birtokol. Az ismeretlen eredetű anyag titka lehetett, ki és hol varrta őket? Felidéződtek emlékei a háború utáni nadrágjairól, anyja a térdnadrágjait toldotta meg más anyaggal, esetlen, madárijesztőre való ruhadarabok lettek. De a kamasznak megfelelő, vasalt él nélküli „pantallók”. Az újonnan vett nadrágokat mintha divatszalonban varrták volna! Legközelebb zakót vett és két inget. A jó minőségű tweed anyagú kabát bélésén francia cégjelzés van, bizonyos Jean Pierre műhelyéből vagy gyárából való, a csíkos kék ingek színéhez hasonlót pedig még nem is látott, a mediterrán tenger meleg opálja az óceánok fenyegető, sötétkékjével vegyült benne, a jelzésük John Baner cégét hirdette. Áruk bagatell, szinte nevetséges, s Morvái rákapott a „secondhand”-re. Szenvedélyes vásárlási hóbort fogta el. Zakókat és nadrágokat vett, meg kész öltönyt és szokatlan mintájú, idegen anyagú ingeket, divatlapok képeihez hasonlókat, pulóvert is néhányat. Gondosan ü- gyelt rá, hogy az olcsó árun európai és amerikai cégjelzés legyen, de közel-keleti dolgok is kezébe akadtak, török és egyiptomi áruk, majd dél-amerikai ingek és skandináv zakók, a múltból maradt ruhái, öltönyei mellett új egzotikus ruhatár sorakozott szekrényében. Különféle anyagok és szokatlan színek seregszemléje, nemzetközi divatkavalkád, ám szolid, kimondottan konzervatív értelemben. Barátainak s a hozzá közel állóknak cinkos mosoly kíséretében elmondta, hogy ruháit nagyvilági szalonokból szerzi meg, repülőgépen hozzák számára az árut, s már el sem kell utaznia a világvárosokba, mert mindenütt ismerik a méreteit. De mindezt tréfálkozó beszélgetések alkalmával adta elő, s mindig kedélyes mosoly kíséretében, mert ha komoly arccal s tényként közölné, gyanakodva bámulnának rá és alighanem ütő- döttnek vélnék... Morvái hát az egykori Fejér utcán a Kő tér felé indult, a Ferencesek terén vadul arcába csapta a havat a szél. Majd átvágott a Kórház utcán, és alig néhány perc múltán, kellemes melegben nevetségesen olcsó ruhadarabok közt válogat. Szemüvegét is előveszi, sorra megnézi a cégjelzéseket és megállapítja az áruk minőségét, összetételét. A műanyagokat nem szíveli, jó minőségű szöveteket, gyapot- és gyapjú anyagokat keres. S a szövetek és kelmék anyagában érzi az idegenség varázsát, távoli országok és messzi népek kézzel fogható közelségét, valamiféle vonzó nagyvilági aurát. Hosszú, szórakoztató válogatás során, amely a képzeletbeli játékos kalandozás elemeit sem nélkülözi, ám a felelős mérlegelés fegyelmezett gyakorlatiasságát is bírja, kiválasztott egy egészen sötét, Wrangel jelzésű nadrágot meg egy hal