Irodalmi Szemle, 2009
2009/1 - KÖSZÖNTJÜK A 85 ÉVES MONOSZLÓY DEZSŐT - Tőzsér Árpád: Sziklája az ő jószága... Milan Rúfus 80. születésnapjára (előadás)
Sziklája az ö jószága... 45 A fogyasztónak semmit! A föld csak a sömörként csendes férfit szolgálja ki, aki a követ is lisztté töri, s csipetnyi is elég neki. Az alázkodik meg utolsónak, aki ismeri az alázat árát, s a hála lukas garasát is tudja becsülni. A lázadó megint a hegyekbe futott. Túlélni. Egyes-egyedid. A kőből lisztet őrlő paraszt klasszikus szegényember, de amennyiben az így nyert „csipetnyi liszt elég neki”, annyiban történelem utáni lény is, aki kihűlt-kihalt otthoni földdel a lába alatt már nem lázad, hanem számot vet a megváltozott körülményeivel, s megpróbál tovább élni. Nem a népköltészet és a romantika szegényembere, s nem is a szocialista realizmus hamis forradalmára ez már, hanem a szabadságát eljátszott civilizáció utáni lény, aki ha könyörög, már csak Istenéhez, egyébként pedig szenvtelenül vall nyomoráról, esettségéről, a túlélő ember mini- malizmusáról. A fentebbi versidézetek többnyire az 1968-as dátumozású Zvony (Harangok) c. kötetből valók. A hatvanas-hetvenes évek opusaiban, ha kételyek és komor, sőt apokaliptikus hangzatokba-képekbe ágyazva is, de még erős volt a túlélés szólama, a későbbi periódusokat azonban már egyértelműen a kilátástalanság hangjai, látomásai uralják. A Hviezdna vojna (Csillagháború) c. versből idézek (a vers az 1987-es Prísny chlieb - Kemény kenyér c. kötetben jelent meg): Honnan jössz, ember? Érted, hogy mily erők összege vagy? Honnan a fekete szőlő, amitől véred sűrű? S miért hogy a vágyad bárhol lobban, az állat már egy éjszakával előbb ott van. Rúfus újabb verseiben az ember, ahogy Ján Zambor, az irodalomtörténész írja, „ még mindig nem ért be, félig még állat, nem képes felmérni helyzetét, semmit sem tesz a saját maga és a Föld megmentéséért és vakon rohan a pusztulásba ”, A költő számára pedig marad a fohász a Mindenhatóhoz az isteni és az emberi minőségek korábbi egységének a visszaállításáért, az időbeliség levetkezéséért, a könyörületért:
