Irodalmi Szemle, 2009
2009/5 - RUDOLF CHMEL 70 ÉVES - Zirig Árpád: Csóti (novella)
42 Zirig Árpád nagy háború idejére már mindkettőt benőtte a gaz és a fű. Az elsőn, amely a temetőhöz és a faluhoz volt közelebb, a visszavonuló magyar katonák lövészárkokat ástak, sok téglatörmeléket kotortak elő, ami jól bizonyította az öregek kitűnő emlékezetét. A második halom, amely egészen közel esett az országúihoz, rejtette a valamikori dögégetőt és mellette a dögteret, amelyet már szintén birtokba vett az enyészet. Az országutat a legelőtől egy mély árok és egy fasor választotta el. Az árok aljában egy ormótlan kilőtt katonai jármű hevert. Esős nyár volt ez a mostani. Három-négy naponként, szinte kívánalomszerü- en érkeztek délutánonként a meleg záporok. Más éveken ilyenkor augusztus elején a legelő nagy részén a fű már kiszáradt, most pedig oly frissen zöldellt mint máskor május elején. A hátsó dombnál kecskéket és teheneket őrző gyerekek játszadoztak. Nem nagyon kellett odafigyelniük a jószágra, mert a friss, bőséges legelő nyug- tatólag hatott az állatokra is. Rötyike és Panni, a két gyereklány a legelőn talált színes virágokból gyönyörű koszorúkat fontak, folyton-folyvást csacsogtak. Lapaj, a pálcavékonyságú nyúlánk szőke, szeplős legényke, törött katonai bajonettel a roncs oldaláról egy rézlemezt próbált lefeszegetni, nem nagy sikerrel, pedig a mindig vi- gyorgó, nagy fogú, tömzsi Gödét is segítségül hívta.- Gyertek, ti is segítsetek, szólt a lányoknak. - Nagyobb buzgalomra szerette volna serkenteni a társait, ezért azt próbálta elhitetni velük, hogy a megkarcolt, sárgán csillogó lemez arany is lehet. - Gyertek el a roncstól, szólt parancsolóan a fiúkra Panni, hisz ti is tudjátok, hogy ott nem szabad mászkálni.- Kár, hogy nem jöttök segíteni, pedig ha leszednénk, akkor én ebből gyűrűt is tudnék neked csinálni.- Szerelmesek, szerelmesek, visítozta Rötyi, és a két mutatóujját, mintha kést élesítene, egymáshoz fente. Csóti, a harmadik fiú, nagy buzgalommal gyűjtögette a tégladarabokat a dögégető kifordult betonlapja mellé, és tűzteret készített.- Ez lesz az új kukoricasütő helyünk, mondta ellenvéleményt nem türően. Egy kihegyezett bottal a kiszemelt helyet piszkálta, tisztogatta. A földből kisebb-na- gyobb üvegcserepek kerültek elő. Fekete klottgatyája szárában tisztára fényezte a legszebb darabkákat, szeme elé tartotta és azon keresztül nézte a napot. Úgy gyönyörködött a látványban, mint egy csodálatos szivárvány ragyogásában.- Gyertek ide, ezt nézzétek, ez igazán gyönyörű. Ez egy valódi csoda. A lányok odaszaladtak. A látványtól ők is el voltak varázsolva. Sorban válogatták a színes üvegcserepeket, a szemük elé tartva újabb és újabb érdekességeket fedeztek fel.- Ha ezt a két darabot egyszerre tartom a szemem elé, olyat látok benne, mint a Panni csöcse, vihogta a kisebbik lány. Ezt halva a másik két fiú is otthagyta a roncsot és belemélyedtek a színes üvegcserepek nyújtotta látványok tanulmányozásába. Panninak már tényleg búbosodott elől a kék blúzocskája, és Lapaj könyörögve kérte, majd követelte, hogy mutassa meg a mellét, mert csak így tudja a valóságot összehasonlítani a színes üvegdarabokban látottakkal. A lány egy ideig tiltakozott, kérette magát, de látszott rajta, hogy büszke is rá, hogy ő már nagylány, s egy gyors
