Irodalmi Szemle, 2009
2009/5 - ANKÉT „Ezer zsibbadt vágyból...” Az önrendelkezés színe és visszája Résztvevők: Duba Gyula, Csáky Pál, Gál Sándor, Lovász Attila, Pomogáts Béla (Kérdező: Fonod Zoltán)
Az önrendelkezés színe és visszája 37 tartozást, szellemi és kulturális kötődést. Emberként, magyarként és kisebbségként mi is - saját hibánkon kívül! - a többségtől várjuk, hogy európai mértékkel és igénynyel oldja meg közös dolgainkat, gondjainkat. Holott tudjuk, elidegeníthetetlen joguk a kisebbségeknek és etnikai csoportoknak a nemzeti hovatartozás, a kulturális, nyelvi és vallási azonosság megőrzése és ápolása, valamint a megfelelő oktatásiművelődési és tömegtájékozatási rendszer kiépítése a meglevő intézményrendszerek keretében. Az önösszeszedés időszakát éljük. Kelet-Közép-Európa országaiban a pluralizmus hivatott arra, hogy értelmet adjon a demokráciának. A humánum tisztelete vagy az Isten félelme és a Jelelem Istene szövetségesünk lehet abban, hogy az ostoba „kirekesztösdi" helyett a leghangosabbak is belássák, ha az ember porból lett is — Sütő András szavaival élve — „emberként nem maradhat meg az alázat porában... ” Különben is, nincs okunk az alázatra ... Jogunk van viszont arra, hogy az egyenlők az egyenlővel elve alapján (nemzeti kisebbségként, állampolgárként) éljünk Európának ezen a térjelén. Megérteni, elfogadni ezt a gondolatot csak úgy lehet, ha a többségi nemzet tudatosítja: a huszonegyedik században is ezen áll vagy bukik minden demokrácia... Ma és minden időkben... * Köszönöm az együttgondolkodást, a bölcs és okos felvetéseket, az együttélés lehetőségeit kereső, mértéktartó és tanulságos válaszokat! Az ankétot készítette: Fonod Zoltán Tichy Kálmán: Kamara-ház előtt Rozsnyón, akvareli
