Irodalmi Szemle, 2009
2009/4 - Százdi Sztakó Zsolt: Randevú a Times Squer-en
60 Százdi Sztakó Zsolt Randevú a Times Squer-en Néha magad is meglepődsz azon, hogy az életed mennyire az időjárás függvénye. Ahogy kint romlik az idő, az élettered úgy zsugorodik, míg végül elérve november magasságát, minimumra megy össze. Az a pár négyzetméter, ami a szobád és a szomszéd szoba, a konyha, a fürdőszoba, összvissz még ötven négyzetméter sincs. Itt fogod leélni az elkövetkezendő pár téli hónapot. Sebaj, vigasztalod magad, akinek fantáziája van, az sose lehet igazán bezárva. És hát neked van. No meg interneted. És ha a fantáziád már cserbenhagy, akkor még mindig ott a youtube, a Google Earth, csak egy klikkelés a világ! Mármint, ha az a nyomorult internet is működik, nem kavar be egy vírus, és az adatátvitel se akadozik. * * * Ülsz a monitor előtt, és rádöbbensz, hogy testednek a legfáradékonyabb része a szemed. A többi részed még simán bimá, csak a szemed fárad el attól, hogy mereven bámulod a képernyőt. Már az agyad is furcsa játékba kezdett veled, és egyre többször, oda nem illő színes karikákat hallucinál a monitorra. Gyorsan lenyomod az enter gombot, és elküldöd a búcsúüzenetet. GOOD NIGHT BILLIE! Amire pillanatokon belül megérkezik a válasz. GOOD NIGHT JOKER! Majd kisvártatva utána az elmaradhatatlan smiley © jel, ami tömören összefoglalja Billie egész életfilozófiáját. Hülye amerikaiak, gondolod ilyenkor az európai kultúrember fölényével, akkor is bárgyún vigyorognak, amikor nincs rá semmi okuk. Nálatok, a faluban azt mondják erre, hogy az ilyen embernek a fejében nincs minden rendben. Az ember sírjon, ha sírnia kell, és nevessen, ha hascsikarása van. Felétek pedig a sírásnak van akkora kultusza, mint odaát a mosolygásnak, elvégre még a szólás is úgy tartja, hogy sírva vigad a magyar! * * * Billie-vel amúgy egy csomó dologról lehet értelmesen elbeszélgetni. A nagy átlagnál intelligensebb, legalábbis, amilyen információid az amerikaiakról vannak. Igaz, a múltkor sikerült őt kihozni a sodrából, amikor Busht szapultad, mondván, ilyen elnököt csak Amerika tudott megválasztani. O ezt sértődötten kikérte magának, pedig te sejtetted, hogy anno ő se rá szavazott, csakhogy most feltámadt benne a nemzeti büszkeség. Aztán, jobban átgondolva a dolgot, kénytelen voltál neki igazat adni. Elvégre a ti otthoni politikusaitok se különbek, legfeljebb ők nem egy szuperhatalom élén állnak, de azért ők is kapirgálnak a saját szemétdombjukon.
