Irodalmi Szemle, 2009
2009/3 - KÖSZÖNTJÜK AZ 50 ÉVES HIZSNYAI ZOLTÁNT - Németh Zoltán: Iráslehetőségek, nőknek 82 Gál Sándor: Napló 2006 (1)
73 Németh Zoltán íráslehetőségek, nőknek A kortárs magyar irodalom egyik legizgalmasabb eseménye egy alternatív női irodalmi kánonnak a létrehozása, illetve a körülötte zajló folyamatok. Az Irodalmi Centrifuga, illetve az Artizánok csoport működése, többek között két vaskos antológia megjelentetése jelzi az erre irányuló igyekezetét. Az Éjszakai állatkert (2005) kötet alcíme szerint „Antológia a női szexualitásról”, a Szomjas oázis (2007) pedig az „Antológia a női testről” alcímet viseli. Azon értelmezésünket, hogy a férfiközpontú irodalommal és irodalomtörténettel szembeszegezhetö női alternatív kánon kialakításáról van szó, megerősítheti, hogy az Éjszakai állatkertbe például Csinszka, Korzári Erzsébet és Harmos Ilona egy-egy írását is beválogatták, vagyis a kialakítandó női kánon érdekében nagyon helyesen a saját és kollektív emlékezet, illetve a vállalható szerepminták nyomán indultak el. A hetvenes-nyolcvanas évektől kezdődő kánonválság, a kánonviták jelentős mértékben a feminista női irodalom ténykedéséhez köthetők. Az irodalomtörténet értékalakzatainak vizsgálatai mellé ettől kezdve az irodalomtörténész identitásának kérdéseit állították, így „bélyegződött meg” a hagyományos angolszász irodalomtörténetek írója „fehér, protestáns, középosztálybeli, heteroszexuális férfi”- ként, előítéletes és nem kellőképpen reflektált pozícióként. A kortárs magyar irodalomtörténész - ezt továbbgondolva - talán a „magyarországi, fehér, középosztálybeli, heteroszexuális férfi” lehetne, aki számára határon túli magyar irodalom nem létezik, aki nem érzi fontosnak az etnikai kisebbségek irodalmát (pl. a magyar nyelven íródó roma irodalmat), aki számára az irodalom hatalmi viszonyai egyszer és mindenkorra adottak, s aki a nemi identitás kérdését az esztétikai érték abszolutizálása nevében veti el mint érvényes értelmezési keretet. így például a női irodalom lehetőségét is esztétikai, tisztán szövegszerű kategóriák használata nyomán véli megkérdőjelezhetőnek. Pedig a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb médiaeseménye, a Spiegelmann Laura nevéhez köthető maszkos-álarcos játék egyik legfontosabb tétjének sem az látszik, hogy vajon professzionális vagy elsőkötetes szerző-e az alkotó, hanem hogy a Spiegelmann Laura név mögött rejtőző életrajzi szerző férfi- e vagy nő. Vagyis - másként fogalmazva hogy létezik, létezhet-e sajátosan női írás. Véleményem szerint minden bizonnyal igen, létezik sajátos női írás - ez azonban imitálható férfiszerzők által is, illetve nem minden nő ír sajátos női irodalmat. Ennek a női írásnak része a női sorsról való beszéd, a nőiség szereplehetőségei és idén-
