Irodalmi Szemle, 2009
2009/3 - KÖSZÖNTJÜK AZ 50 ÉVES HIZSNYAI ZOLTÁNT - Grendel Lajos: Magyar líra és epika a 20. században (30)A korszak további jelentős regényei: Ottlik Géza, Szilágyi István, Kertész Imre, Konrád György, Gion Nándor (tanulmány)
52 Grendel Lajos Magyar líra és epika a 20. században (30) A korszak további jelentős regényei Ottlik Géza (1912-1990). Iskola a határon (1959) c. regénye, annak ellenére, hogy igazi karrierje csak bő egy évtizeddel a megjelenése után vette kezdetét, máig a modem magyar irodalom egyik kultikus tisztelettel övezett műve. Példátlan szakmai és közönségsikere az egyébként sem terjedelmes életmű többi opusát elhomályosítja, mi több, szinte jelentéktelenségre ítéli. Kultikus szerzőkkel és kultikus művekkel gyakran megesik, hogy a szerző és müve körül megalapozatlan feltevések és mendemondák támadnak. Ottlik Gézát és az Iskolát sem kerülte el ez a sors. Bennfentes vagy inkább fontoskodó, minden lében kanál Ottlik-kutatók tudni vélik, hogy az Iskolát nem is Ottlik Géza, hanem a Budapest ostromakor fiatalon és tragikusan elhunyt novellista és kritikus, Ottlik barátja és kőszegi iskolatársa, Örley István írta (akit egyébként, hiába Ottlik cáfolatai, a regénybeli Medve Gáborral azonosítanak). Néhány irodalomtörténész előszeretettel merül el az Iskola és Musil Törléssé közötti párhuzamok vizsgálatában (irodalomtörténetében Kulcsár Szabó Ernő majdnem egy oldalt szentel ennek a párhuzamnak), amiben nem is lenne semmi kivetnivaló, ha némely ilyen vizsgálódásnak nem az író burkolt lejáratása és müve utánzat voltának a bizonygatása lenne a valódi célja, figyelmen kívül hagyva azt a nem éppen jelentéktelen különbséget, ami a két író eltérő regényírói stratégiájában is megmutatkozik. Az ember ezek után nehezen tud szabadulni a gyanútól, hogy ha történetesen Mario Vargas Llosa A város és a kutyák c. regénye nem az Iskola után, hanem előtte keletkezik, ezzel a regénnyel is bízvást gyanúba hozhatnák Ottlik Gézát. Musil és Ottlik művét összevetve Szegedy-Maszák Mihály a releváns különbségekre hívja föl a figyelmet, amelyek közül e helyen csupán kettőt idéznék, „...az Iskola a határon című regényben a nyelv teremti (konstituálja) a valóságot. Musilnál ezzel szemben a nyelv afféle kapu vagy híd, mely elvezet a mélységhez, csakhogy a kapu többnyire zárt, a híd pedig befejezetlen, vagyis a mélység nem fejezhető ki maradéktalanul.”05* „Az Iskola a határon [...] történeti, sőt nemzeti példázat is, amennyiben azt sejteti, hogy kis nép is ellenállhat nagy hatalommal szemben, a Törlessben viszont sokkal kevésbé fontos szerepet játszanak a közösségi értékek, teljesebb a magárahagyatottság, mely általában az emberi létre vonatkozik.”'361
