Irodalmi Szemle, 2009

2009/3 - KÖSZÖNTJÜK AZ 50 ÉVES HIZSNYAI ZOLTÁNT - Ardamica Zorán: Szellemi ingóságaink megingatása

37 Ardamica Zorán Köszöntjiik az 50 éves Hizsnyai Zoltánt Szellemi ingóságaink megingatása* A Műfajtalankodás. Vízilovak és egyéb szellemi ingóságok című kötetben1 újraolvasva az anno folyóiratokból megismert pamfleteket, esszéket, publicisztikákat, úgy találtam, a Hizsnyai-értelmezésben megkerülhetetlenek. Érdemes kitérni rájuk azért is, mert akkoriban, a kilencvenes évek elején szinte kizárólag emocionális töl­tetű, illetve megkérdőjelezhető érvrendszerrel argumentáló reflexiók jelentek meg róluk, s azért is, mert a botrányokozáson túl hatással voltak a „szlovákiai magyar iro­dalom” eredményeinek, visszásságainak átgondolására mind Szlovákiában, mind pedig Magyarországon, ahol a vitát kirobbantó cikket Mészöly Miklós előszavával közölte a Magyar Hírlap 1991. VIII. 24-i száma. Hozzájárultak így a szlovákiai ma­gyar irodalom pluralizálódásához, s mi tagadás, bizonyos értelemben ideológiai po­larizálódásához is. Ez a polarizálódás a hetvenes évektől kezdve ugyan létezett, az el­lentmondásokat és különbözőségeket azonban senkinek sem volt módjában a rend­szerváltásig hangosan kifejteni. Aki megpróbálta (pl. Tóth László), elüldözték. Hizs­nyai ekkor az elsők között tette nyilvánvalóvá, hogy irodalmunk szlovákiai része ilyen értelemben kevésbé homogén, mint gondolni mertük. A Grendel által szer­kesztett Irodalmi Szemle - abban az időben még mindig az egyetlen magyar irodal­mi folyóirat Szlovákiában - „szellemi csatát” vesztett az akkori lapgazda, a Csehszlo­vákiai Magyar írók Társaságával szemben. Ez a folyamat - bár a lapalapítás gyaníthatóan enélkül is bekövetkezett volna - meggyorsította a polarizálódást: rövid időn belül megalakult a Szigeti László, Grendel Lajos, Hizsnyai Zoltán, Farnbauer Gábor és mások köré csoportosuló Kalligram. A két fél (egyik oldalon Hizsnyai, a másikon Gál Sándor, Tőzsér Árpád, Fonod Zoltán, Turczel Lajos, Szeberényi Zoltán stb.) által közölt érveknek és ellenérveknek alapos és kimerítő értékelését máig nem végezte el senki. Ezt a feladatot nem vállalhatom maradéktalanul magamra. Például azért sem, mert olyan kardinális kérdésekben, mint pl. a szlovákiai magyar irodalom „szlovákiaisága” ma sem képes kialakulni egységes nézet. Ma még bármiféle értékelési kísérlet a felek érveire vonatkozóan állásfoglalás lenne csupán az egyik vagy a másik oldalon, mert szinte azonnal ellenérvelést váltana ki ma is polarizáló­* Részlet a szerző Perspektívaváltás a szlovákiai magyar irodalomban. Alkotói pályák az író- dia és a Próbaút antológia horizontjában c. monográfiájából.

Next

/
Thumbnails
Contents