Irodalmi Szemle, 2009
2009/12 - KÉTSZÁZÖTVEN ÉVE SZÜLETETT KAZINCZY FERENC - Tóth Elemér versei (Október 6., Halott lombok alatt. Az öreg, Kesergő)
26 Tóth Elemér versei Október 6. Kikericsek az őszi réten... Lila arccal néz rám Arad. Az ég borongós. Katángkóró az árokparton most a had. Sarat tapos a láb, a lélek. Harkály ver riadót. Dobol! Jó Damjanich, Dessewffy, Lázár számára ez volt a pokol. S a többiek is sorra-sorra: Pöltemberg, Lahner, Vécsey, Kiss Ernő s vitéz Török Ignác - gyertek vissza kísérteni. Mert rothad minden. A szép haza tolvajok kezébe esett. Egyre kevesebb már a napfény, szenny öldökli az életet. Kikericsek amott a réten... Muszka lovak nyerítenek. Pikák merednek a magyarra, Három is jut mindenkinek. Kilenc kötél remeg a szélben, a várfalnál sortüz ropog. A lélek sajog csak örökké - vérük beitta a homok. Ökömyálzászló fönt a sáncon, akár a tépett ing, lobog. Amerre elment Bécs kutyája, nem maradt más: romok, romok.
