Irodalmi Szemle, 2009
2009/11 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Miloš Janoušek: Tiszta egyedek (novella, Vércse Miklós fordítása)
80 Miloš Janoušek Tiszta egyedek „Az emberiség régi vágya, hogy képes legyen az utódok nemének szabályozására, ami azt jelenti, hogy meg lehessen előre szabni, fiú vagy lány szülessen” - szónokolt Siegel professzor. „Ennek az óhajnak az oka különféle lehet. Ebben vitathatatlanul szerepet játszanak szociális, etikai, politikai és gazdasági tényezők. Az állam számára könnyen érthető okok miatt nem lehet elhanyagolható a férfiak száma, akik képesek a haza védelmére háborús veszély esetén. Akinek nagyobb a hadserege, az szabja a feltételeket, a fegyverek nagyobb száma biztosítja a haza nagyobb biztonságát. Sok családban sem mindegy, hogy női vagy férfi utód születik. Amiatt, hogy nem született férfi utód, birodalmak és királyságok szűntek meg - erről utóvégre is könnyen meggyőződhetünk, ha visszapillantunk a történelembe. Meg aztán nem utolsósorban az egészségügyi tényező is számit, a betegségek problematikája, amiket örökölnek vagy nem örökölnek az utódok nemi hovatartozásuk függvényében. S ha tovább akarunk menni elmélkedésünk során, példaként kénytelenek lennénk segítségül hívni az állatok világát. Itt is szerepe van a nemi tényezőnek. A parasztember számára nem lehet közömbös, hogy a tojásokból több kakas kél-e ki, mint tyúk, meg az sem, melyik javára billen a mérleg nyelve a bikák és a tehenek esetében. Nincs szándékomban részletezni valamennyi okot, amelyik minket, tudósokat is arra ösztökél, hogy foglalkozzunk ezzel a problémával. Egy azonban bizonyos: az utódok neme szabályozásának problémája minden esetre jelen van és egyre fontosabbá válik. A fentebb említett okokon kívül, amelyek bizonyára fontos szerepet játszanak, kötelességünk ezzel a kérdéssel foglalkozni a jelenkori tudományban elfoglalt szerepünk szempontjából is. A mai tudományos fejlődés már olyan magas fokot ért el, hogy a tudós feladata manapság már nemcsak az életnek és az ember szerepének a megőrzése a természetben, hanem ennek javítása is, és az ember felsőbbségi helyzetének igazolása a világmindenségben.” Siegel professzor drámaian elhallgatott, vizet ivott, majd folytatta előadását: „A történelem elegendő bizonyítékkal szolgál, hogy az emberiséget már régóta foglalkoztatja ez a kérdés. Habár... - mosolyodott el elnézően - éppen a történelem szolgál egész sor nagyon különleges bizonyítékkal meg furcsa hiedelmekkel és megoldási módokkal, amelyek ugyan jóakaratról tanúskodnak, de egyben az egész probléma meg nem értéséről is. Például Titus Lucretius Cams úgy