Irodalmi Szemle, 2009
2009/11 - POMOGÁTS BÉLA 75 ÉVES - Kovács Győző: „Egy vers”
32 t- ISIIÉ Kovács Győző „Egy vers” Köztudott, hogy a magyar költészet - hagyományosan - telítve van közéletiséggel, gyakran politikai töltéssel is. Egy-egy vers, költői állásfoglalás közös tanulságokat fogalmaz meg, „hitelesen ragadja meg a nemzet közös tapasztalatait”, a nemzet hiteles érzéseit, felismeréseit fogalmazza meg. Ilyen verseket mutat be az a sorozat, mely most indul útjára, Egy vers címmel. A sorozat szerkesztője, Pomogáts Béla az első kötet beköszöntőbevezetőjében az ilyen vers lényegét és társadalmi hatását abban adja meg, hogy „vannak magyar versek, amelyek a maguk teljes és zárt világában minden történelmi tanulmánynál vagy publicisztikai okfejtésnél hitelesebben ragadják meg a nemzet közös tapasztalatait: közös félelmeit és reményeit. Ezek egyszersmind a nemzeti közösség lelki életének »lenyomatai«”. Példákat is felmutat a magyar irodalomból: Petőfi, Vörösmarty, Ady Endre, Babits, Kosztolányi, Dzsida Jenő, Radnóti vagy Márai Sándor. Ilyen értelemben nemcsak „egy vers”-ről van szó, hanem inkább a versről. így kap helyet a sorozat elsőjeként Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verse, „mint a zsarnoki uralom iszonyú működésének és pusztító következményeinek elemző, egyszersmind vizionárius látlelete”. Számítás szerint a felsorolt huszadik századi költők egy-egy, ilyen témájú verse szerepel majd a sorozatban. Illyésen kivül - közel húsz, hozzáértő szakember szólal meg, s mondja el véleményét - Illyés Gyula szándékainak és moralitásának megfelelően. Felidézhetjük majd az Egy mondat a zsarnokságról szóló vers holdudvarát is.A vers sorstörténete nem „sima” történet. Több variánsa is létezik. Ez részben abból is következik: az 1950-ben írt költemény 1956 novemberében jelent meg az Irodalmi Újságban. Majd 1986-ban kötetben is (Menet a ködben). A sors-történet azt is maga után vonta: többen kételkedtek a vers 1950-beli megírásában. (Többek között Aczél György is, a szocialista munkáspárt ideológiai titkára.) A vers drámai erővel jeleníti meg és fedi fel a zsarnokság elvont, általános és konkrét tartalmát; mint Izsák József írja (nem e kötetben!) „a zsarnokság fizikai, lelki, társadalmi és intim szféráját”. A hatalom a fordulat éve után totális erővel, elsöprő támadásba lendült az (állam)polgári és egyéni szabadságjogok e kérdésében. Túl a Rajk-peren, túl a Lukács-vita első fordulóján - amikor is kezdetét vette a „nehéz idők krónikája”. Illyés Gyula korán felismerte a rejtett, benső rugókat is. A
