Irodalmi Szemle, 2008
2008/12 - SZEMTŐL SZEMBEN - Kiss József: Kölcsönhatások és kapcsolatok a magyar-szlovák történelemben (Beszélgetés dr. Boros Ferenccel)
SZEMTŐL SZEMBEN lenlegi Politikatörténeti Intézetben) dolgoztam, tudományos munkatársként, s ha korlátozottan is, de egyéb munkáim mellett folytathattam a magyar-csehszlovák témában a kutatásaimat. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen 1963-ban e témában megvédtem a doktori, majd 1968 elején a Magyar Tudományos Akadémián a kandidátusi disszertációmat. E sikeresnek mondható tudományos pályafutásom után a sors külügyi pályára sodort, ahol nem tervezetten 26 évet töltöttem el, egészen nyugdíjba menetelemig. * Maradtak-e szakmához kapcsolódó emlékek az egyetemi évekből?- Igen, sok emlék fűződik az egyetemi évekhez, a városhoz, környezethez, tanulmányaimhoz, de politikai eseményekhez is. (A harmadik évben ismerkedtem meg egy középiskolás, Prágában tanuló észak- csehországi kislánnyal, aki az egyetem elvégzése után a feleségem lett s 1959-ben költözött új otthonába, Magyar- országra, idén ünnepeltük házasságunk 50. évfordulóját). Prágában éltem át az 1956-os magyarországi felkelés időszakát, a cseh, szlovák s az ott tanuló szlovákiai magyar diákokkal együtt. Bizonyos fokig váratlan volt számomra is a társadalmipolitikai robbanás, de vissza tudtam vezetni korábbi falusi élményeimre, melyeket megtapasztalhattam. Példaként említhetem, hogy soproni tanulmányaim idején, 1952-ben vakációkor, egy véletlen körülmény folytán cséplőgépellenőri teendőkkel bíztak meg, amikor saját szememmel láthattam, tapasztalhattam a drasztikus beszolgáltatási előírásoknak a súlyos következményeit, melyek szüléimét is érintették. További fontos emlék, most már közvetlen 1956 előzményeivel kapcsolatosan, hogy 1956 tavaszán az egyik mérnökhallgató barátomtól részletes levelet kaptam a pesti diákok és az értelmiség köreiben forrongó helyzetről, a Petőfi Kör-i vitákról stb., amit akkor még dramatizáltnak ítéltem meg Prágából nézve. A nyári szabadság idején már jobban érzékelhettem a helyzetet. A falumban egy idős bácsi egy cseh nyelvű brosúrát hozott át nekem, mondván, hogy a mezőn találta, szerinte repülőgépről dobhatták le. A „röplap” Hruscsov XX. kongresszuson elmondott teljes beszédét tartalmazta. Magammal vittem Prágába, társaim közül is sokan elolvasták. Később, ahogy megtudtam, ebből gondok is támadtak. * Hogyan fogadták az egyetemen a magyarországi forradalom kitörését?- Eléggé ellentmondásosan. Sokan voltak diáktársaim között, akik lelkesen üdvözölték a történteket, egyesek gratuláltak is nekünk magyaroknak, mások bizonytalanok voltak, a szocializmus jövőjét féltették. A kollégiumban sokféle más külföldi hallgatóval laktam együtt, köztük „emigráns” diákokkal, görögökkel, szer- bekkel stb. A kollégiumban az ukrán nemzetiségű szobatársam pártvonalon is jobban volt tájékozott az átlagnál, rajta keresztül érzékelhettem, hogy a CSKP berkeiben hogyan ítélik meg az eseményeket. (E szobatársam 1968 után a pártközpont külügyi osztályán dolgozott, Bil’ak közvetlen munkatársa volt, később nagykövet lett). Ezek között, de a csehek körében is akadtak olyanok, akik úgy lát
